Eötvös Loránd
(1848-1919) fizikus.


Az egyik legkiválóbb magyar fizikus, kinek vizsgálatai a kapillaritásról és a gravitációról a fizika tudományát örökértékû eredményekkel gazdagították.

Egyetemi tanulmányait a pesti egyetemen mint jog- és államtudományi hallgató kezdte. 1867-ben a heidelbergi egyetemre ment, hol fizikát, matematikát és kémiát hallgatott. 1875-ben a budapesti egyetemen a kísérleti fizika tanszékét vette át. 1894-ben a király vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki; rövid 8 hónap után megvált a miniszteri tárcától és 1896-ban újra elfoglalta tanári székét az egyetemen, melyen élete végéig muködött.

A Magyar Tudományos Akadémia 1889-ben elnökévé választotta; e tisztségérõl 1905-ben lemondott. 1891-1919 között elnöke a Mathematik és Physik Társulatnak, melyet õ alapított. A Magyar Tudományos Akadémia 1879-ben a nagy jutalommal tüntette ki; külsõ tagja volt a berlini tudományos akadémiának, a krakói és krisztiániai egyetemek tiszteleteli doktorrá avatták.

Eötvös Loránd tudományos munkássága fõképp a kapillaritás az általános gravitáció, a földi nehézség és földi mágnesség jelenségeibõl merítette anyagát. A kapilláris jelenségekrõl szól az Eötvös-féle törvény, mely azt mondja, hogy minden ú. n. "normális folyadék molekuláris felületi energiája ugyanolyan mértékben fogy, ha hõmérséklete 1°-kal nõ. Ha kisebb mértékben fogy, az annak a jele, hogy a folyadék nagyobb molekulákból áll, mint a gõze.

A gravitációra vonatkozó vizsgálataiban Eötvös a csavarási ingát használta, melynek érzékenységét és biztonságát annyira fokozta, hogy megközelíthetetlennek látszó problémák megoldására használhatta. Kimutatta, hogy a föld gravitációs vonzóereje független az anyagi minõségtõl, azaz, hogy a föld 1 gr. üveget ugyanolyan erõvel vonz, mint 1 gr. ólmot vagy bármely más anyag 1 gr.-ját. A fizikusok ezt úgy fejezik ki, hogy a tehetetlen tömeg arányos a gravitációs tömeggel.

Eötvös eme megállapítása képezi az Einstein-féle relativitási elméletnek egyik kísérleti alapját.

Ingájával megmérhette, mennyit változik a nehézségi erõ, ha vízszintes síkban 1 cm -rel tovább haladunk és mennyit változik a nehézségi erõ iránya, ha 1 cm -rel lejjebb megyünk. A nehézségi erõ eme változásait jórészt a föld belsejében elrejtett nagyobb sûrûségû tömbök, hegyláncok gerincek okozzák; a nehézség észlelt változásaiból tehát következtetéseket vonhatunk a föld mélyében húzódó nagyobb sûrûségû hegyvonulatok alakjára, méreteire. Az Eötvös-inga adataiból megrajzolhatjuk a föld belsejének térképét. Gyakorlati fontosságúak eme eredmények a földgáz- és petróleumkutatásokban, mert ha van valahol földgáz vagy petróleum, az Eötvös-ingával kijelölhetjük azt a helyet, ahol a fúrás a legtöbb eredménnyel kecsegtet. Ilyen kutatásokra az egész világon használják az Eötvös-féle ingát.

A csavarási ingát Eötvös felhasználta a földi mágneses erõ térbeli változásának mérésére is. Ilyen mérésekkel felvilágosítást kaphatunk a föld mélyében lévõ mágnesezhetõ anyagokról.Utolsó éveiben Eötvös Loránd annak kísérleti kimutatásával foglalkozott, hogy a földön Ny-ról K-re mozgó test könnyebb a K-rõl Ny-ra mozgó nehezebb, mint a földön nyugvó test. E célra egy függélyes tengely körül forgó érzékeny mérleget szerkesztett, melyet úgy forgatott, hogy egy körülforgás ideje egyezett a mérlegrúd egy lengésének idejével. E mérleg forgatás közben jól mérhetõ lengésbe jõ a fent említett hatás folytán.

Eötvös tudományos dolgozatainak legnagyobb része a Magyar Tudományos Akadémia kiadványaiban jelent meg; eredményeit német és francia nyelven is publikálta. Sok vizsgálat eredménye csak kéziratban van meg. A Magyar Tudományos Akadémia tervbe vette összes mûveinek kiadását.
Eötvös élénk tevékenységet fejtett ki az egyetemi oktatás, a tudósképzés, a hazai tudományos élet fejlesztése érdekében. Számos értekezése, elnöki megnyitója foglalkozik e kérdésekkel; e célból alapította a br. Eötvös József-kollégiumot minisztersége idejében.
vissza az elõzõ oldalralap tetejére
   
 

© 2003








Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!


Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera

Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
 
Vissza az elõzõ oldalra