Született :
1900 július 24-én
Gyulavári

Elhunyt :
1992 október 4-én
Washington
Fontosabb évfordulói:
1932 Házasságot köt Lázár Ilonával
1934 Megszületik Márta nevû leánya
1945 Elsõ házassága felbomlik
1947 Házasságot köt Herczegh Júliával
1948 Magyarország elhagyása
1948 Megszületik ifjabb Bay Zoltán
1949 Megszületik második leánya, Júlia Lilla.
   
Mikor a lézer bevonult a kisérleti fizikába, õ is érdeklõdéssel fordult feléje.
A fénysebesség mérésének új lehetõségét látta ezen eszközben. S ez lett a méréstan új mérföldköve is.

Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idõ-hosszúság standard bevezetéséért.

Bay maga is megjegyezte, hogy eddigi pályafutása során soha nem ütközött ekkora ellenállásba, mint a standardizálási rendszer.


".....Gyermeki fantáziámat különösen a Hold izgatta. Késõ estig játszottam az udvaron és megigézve néztem, miként húz el a Hold a templomtorony mögött....."

                                                     Bay Zoltán

 
1900- július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban.
1906- 1910 között elemi iskolai tanulmányait szülõfalujában,
a Gyulavári Református Felekezeti Fiúiskolában végzi.
1910- elveszti édesapját.
1910- 1918 között testvéreivel együtt a híres Debreceni Református Kollégium diákja volt, ahol az iratok tanúsága szerint "a középiskolai tanfolyamot elvégezte és pedig az I-VIII. osztályt a debreceni református fõgimnáziumban"; az érettségi vizsgákon 1918. június 27-én jelesen megfelelt.
1918- A budapesti Báró Eötvös József kollégium tagja lesz, tanulmányait a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán végzi fizika - matematika szakon. Tanárjelöltként a Trefort utcai mintagimnáziumban tanít.
1923- Középiskolai tanári oklevelet kap. Január 1-tõl az Elméleti Fizikai Tanszék díjas gyakornoka.
1926- ban fizikai doktorátust tett.
Április 15-én leteszi szigorlatát az elméleti és kísérleti természettanból, mint fõtárgyból, valamint matematikából és kozmographiából mint melléktárgyakból "summa cum laude" jelzéssel, és mint végzett bölcsészettan hallgató a bölcsészettudományok doktorává avatják. Disszertációját "Az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéhez." címmel írja - ezzel kétéves ösztöndíjat nyer a berlini Collegium Hungaricumba. Magyar ösztöndíja lejártával professzora egy német ösztöndíjra terjeszti fel. Ezután a Not-Gemeinschaft der deutschen Wissenschaften ösztöndíjasa lesz.
1926- szeptember 1-tõl az Elméleti Fizikai Tanszék tanársegéde.
1926- 1930 között a berlini kutatóévek következnek.
1926- 1927-ben a Physikalisch-Technische Reichsanstalt-ban, Gehrcke professzor laboratóriumában dolgozik. Itt foglalkozik a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrás kifejlesztésével. Werner Steinerrel együtt szerkesztenek ibolyántúli sugárforrást, a Bay-Steiner lámpát.
1927- 1930 között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein mellett. Itt végzett kísérletével bizonyította be elõször spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz.
1929- ben Berlinben bebizonyította, hogy a kémiai reakciókban keletkezõ nascens nitrogén annak köszönheti különleges kémiai aktivitását, hogy az nem molekuláris, hanem atomos nitrogén.
1930- február 1-én kinevezték a szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszékének oktatójává.
Oktatói tevékenységén kívül a nagyfeszültségû gázkisülésekkel foglalkozott.
1930- szeptember 2-án a szegedi egyetem Elméleti Fizikai Tanszékén egyetemi tanár lett.
1932- Házasságot köt. Felesége, Lázár Ilona nagypolgári családból származik.
1934- április 4-én megszületik leánya, Márta, három gyermeke közül az egyedüliként Magyarországon.
1935- július 1-tõl egyetemi nyilvános rendes tanár.
Elõadást tart a "Részecskeszámlálás és koincidencia mérés" címmel.
1935- "A magyar királyi vallás és közoktatásügyi miniszter kinevezte a szegedi Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjai közé az 1935/ 36 tanévtol kezdodo öt év tartamára a természettanra."
1936- Budapestre költözik.
1936- szeptember 15. Aschner Lipót a TUNGSRAM vezérigazgatójának felkérésére, az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetõje lesz.
A kísérleteit ezután a budapesti Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Mûszaki Egyetemen folytatta.
E labornak a többivel ellentétben rendkívüli elõnyei voltak, ugyanis az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Bay számos szabadalmat jelentett be a labor vezetõjeként:

- nagyfeszültségû gázcsövek
- fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése
- elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom
- rádió-vevõkészülékek áramköreinek kifejlesztése
- deciméteres rádióhullámú technika

1936- novemberében a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárrá nevezi ki az Atomfizika tárgykörébõl.
1937- ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjai sorába választották.
1938- április 11. Akadémiai székfoglaló beszédet tart az Elektronsokszorozó, mint elektronszámlálóról.
1938- 1948 között a BME-n létesített Atomfizikai Tanszék vezetõje.
Még ebben az évben itt szervezi meg az elsõ magyarországi Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával.
De emellett folytatta kísérletsorozatát, melynek eredménye:

- Õ kezdeményezte az elsõ gyorsítóberendezés építését Magyarországon.
- elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló
- ultrarövid hullámhosszú rádióadó- és vevõcsövek kifejlesztése
- elsõ radarkapcsolat létrehozása a Holddal.
1944- A Bay-csoport 55 cm hullámhosszon dolgozó radarberendezést fejlesztett ki és helyezett üzembe Budapest légvédelmére.
A világháború miatt a kísérleteket csak két évvel késõbb tudja befejezni.
1944- ben Szent-Györgyi Albertet kitûnõ angol kapcsolataira építve a Kállay-kormány Isztambulba küldi. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának az elõkészítése volt.
Bay Zoltán segítségével vált lehetõvé mûszakilag a titkos rádióhíd mûködése Budapest és London között.
1944- szeptember 1-én az Egyesült Izzó igazgatósága kinevezi az részvénytársaság vezérigazgatójává.
1945- Elsõ házassága felbomlik.
1945- május 30-án az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
1945- szeptember 6-án a Szent-Györgyi Albert elnöklete alatt szervezõdött Természettudományi Akadémia alelnöke.
1946- február 6-án sikeres Föld-Hold radar kísérletet hajt végre.
Még ugyanezen év elején elkezdik a Napvisszhang-kísérleteket, megalapozva ezzel a radarcsillagászat alapjait.
1946- 1948 között a MTA Matematikai és Természettudományi osztályának vezetõje, Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke.
1946- november 18. Akadémiai székfoglaló beszédet tart a sikeres holdradar-kísérletrõl a "Mikrohullámok visszaverõdése a Holdról" címmel.
1947- ben külföldi kapcsolatai és hírneve révén megpróbálja újra felfrissíteni a TUNGSRAM régi nagymúltú partereivel a kapcsolatot, azonban ezt a tervét az akkori politikai helyzet miatt nem tudta megvalósítani.
1947- Újból megházasodik, felesége Herczegh Júlia erdélyi testnevelés tanárnõ, akivel 45 évig - haláláig - boldog házasságban él.
Még ebben az évben kitüntetik a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével.
1948- májusában külföldre távozik. A bécsi Collegium Hungaricumban várja be családját.
1948- július 3. Salzburgban megszületik ifjabb Bay Zoltán.
1948- 1955 között a George Washington Egyetem kísérleti fizika professzora.
Itt Neumann Jánossal folytat eszmecserét a számítógépek fejlesztésérõl, valamint a gyorskoincidencia-kísérletekkel kezdett foglalkozni.
Ezen kívül Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai problémákkal is foglalkozott.
1949- Megszületik második leánya, Júlia Lilla.
1955- 1972-ig az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi Hivatalának munkatársaként kezd el foglalkozni a méter új definíciójával a fénysebesség alapján.
1962- nyarán vendégkutató a Szent-Györgyi Albert Izomkutató Intézetben (Massachusetts, Woods Hole).
1972- A lézerfény frekvenciájának és a mikrohullámú generátor frekvenciájának összekapcsolásával megalkotja a "fényre szabott métert".
1972- Nyugdíjba vonul, kutatómunkáját emeritus professzorként folytatja az American University-n.
1973- októberében elõször látogat haza Magyarországra, Szent-Györgyi Albert társaságában.
1974- Japán - a tokiói egyetemen bemutatja új mértékrendszerét.
1975- ben részt vesz az Eötvös Loránd Fizikai társulat debreceni vándorgyûlésén.
1976- Részt vesz a holdradar kísérletének harmincéves évfordulójára rendezett magyarországi megemlékezésen.
1977- Részt vesz az Eötvös Loránd Fizikai társulat egri vándorgyûlésén.
1978- július 15. Az Edinburghi Egyetem a tudományok tiszteletbeli doktora címmel tünteti ki.
1980- június 11-én John A. White-tal közösen elnyeri a Franklin Institute Boyden-díját. Bebizonyították, hogy a fénysebesség az ûrben független a fény rezgésszámától.
1981- május 5. Az MTA tiszteletbeli tagjává választják.
1981- május 20-án tartotta akadémiai székfoglalóját "A radarcsillagászat és a speciális relativitáselmélet" címmel, mely  az új méterrõl szólt.
Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idõ-hosszúság standard bevezetéséért.
1981- május 27. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja lesz.
1982- Szakmai elõadássorozatot tart Torontóban.
1983- októbere. A Méter Definíció Tanácsadó Bizottság (CCDM) Párizsban a CGPM 17. ülésszakán elõterjeszti Bay javaslatát, amit el is fogadnak. Magyarországon az új méter definícióját az 1991. évi 45. Törvényben rögzítették, október 9-én.
1986- A Magyar Mûszaki Világtalálkozó díszvendége és plenáris elõadója.
1989- rehabilitálták, helyreállították tagságának folytonosságát, újra az Akadémia rendes tagja lett.
1990- július 24-én Gyula város tiszteletbeli polgárává választja.
Ugyanezen évben díszdoktorává választja a debreceni Tudományegyetem.
1990- Majd ugyanebben az évben átveszi Göncz Árpádtól a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét.
1991-