Született :
1899 szeptember 29-én
Budapest

Elhunyt :
1985 november 24-én
Buenos Aires
Fontosabb évfordulói:
1939 Párizsba távozik, majd Argentinába
1943 Az első golyóstollak legyártása
   
Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentín feltalálók napját az Ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.

A golyóstollal szinte azonosult a neve (angolul biro-pen, franciául biron).
A Golyóstoll

 

Amikor az 1920-as években újságírással foglalkozott, olyan nagy nevű lapoknak dolgozott, mint a a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. Többek között e lapok szépirodalmi rovataiban publikált Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc valamint Heltai Jenő művésztársaságának kedvelt tagja volt.

Sokrétű és szerteágazó érdeklődése ellenére, Bíró László József elsősorban mégiscsak feltaláló volt. Legismertebb találmányához, a golyóstollhoz is újságírói hivatása vezette el. Azonban mint minden találmánynak, így a golyóstollnak is voltak korábbi elődei.

Az első író-toll a tintába mártott madártoll volt.
Szükséges volt a folyamatos írás érdekében meghosszabbítani a két tintába mártás közötti írásra használt időt, valamint megszüntetni a tinta szétfröcskölődéséből adódó szennyeződést, és tökéletesíteni az íróeszköz kezelhetőséget.
- A korai 1800-as években jelent meg az első szabadalom egy olyan tollra, mely magában hordozta a tintát.
- 1884-ben L.E.Waterman, egy New York-i biztosítási üzletember készítette el az első töltőtoll terveit, mely az elkövetkező 60 év meghatározó íróeszközévé vált. Négy nagy gyár uralta a piacot: a Parker, a Sheaffer, a Waterman és a Wahl-Eversharp.
- 1912-ben Németországban, Wilhelm Braun is tett kísérleteket arra, hogy továbbfejlessze a töltőtollat. Sajnos a tollak csak elvben működtek, a gyakorlatban nem.
- 1924-ben G. L. Lorenz, Drezdában egy új tollat fejlesztett ki, melyet "Mungo" néven gyártottak, s mintadarabjait a Lipcsei vásáron árusították. Ezek a tollaknak azonban csak 1-2 napig voltak használhatóak.
- 1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, mely szintén csak a tervezőasztalon működött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt.

Bíró László József áttanulmányozta a cseh Wenczel Climes szabadalmaztatott ötletét, majd továbbfejlesztette azt. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott.

 

A Golyóstoll

Egy olasz folyóirat a következőket közölte hasábjain:

"Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete ..." Önéletrajzi regényében - a "Csendes forradalom"-ban - így reagált a fantáziaszülte történetre: "Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős... csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz."

Egy másik feltevés szerint, miközben felelős szerkesztője volt az "Hongrie -Magyarország-Hungary" című művészeti jellegű folyóiratnak, illetve ennek megszűnése után az "Előre" című lap munkatársa lett, nap mint nap látogatta a nyomdákat és eközben a nyomdagépek rotációs hengereinek egyenletes munkáját figyelte. Hasonló megoldásról álmodozott, de kisebb méretben és töltőtoll alakkal.

Egy újabb történet szerint találmányához az ötletet az adta, hogy egyszer az asztala lapján felborult a tintásüveg, s a kifolyt tintába guruló apró acélgolyócskák nyomot rajzoltak maguk után.

Bárhogy is történt, az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta egy nagyméretű golyóval ellátott ládaszignáló tollát. Ezzel nagyon rossz minőségben, és nagy méretben lehetett csak "írni". A későbbiekben ezt a megoldást tökéletesítette, s lekicsinyített változatát már írótollként alkalmazta. Ennek működési elve a következő volt:
Egy vékony cső aljára elhelyezett egy sima felületű acélgolyót, melynek majdnem tökéletesen kellett illeszkednie a cső falához. A golyó fölé a csőbe tintát, később speciális festéket öntött. Ahogy a tollat végighúzták a papíron, a golyó elfordult, s tintát szívott magával a felső részről, melyet aztán a golyó a papírra préselt.

 

A Golyóstoll

Az első általa összeszerelt példányokkal - azok bármilyen tetszetősek voltak is - nem lehetett tökéletesen írni. Betűk írására alkalmatlanok voltak, s a rosszul beágyazott golyók sűrűn elakadtak.
A sikertelen modellek sorozata után Bíró László arra a következtetésre jutott, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége. A további fejlesztésekben fivére György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. Ezután több éves kísérletezés következett, melyeket 1939-től már nem Magyarországon végzett, ugyanis az első zsidótörvény elfogadása után jobbnak látta saját és családja biztonsága érdekében külföldre menekülni. Először Párizsban, végül Argentínában telepedett le.

Ez idő alatt a németek már 1939-ben átvették megoldását, és "Exakt" néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta már rövid idő eltelte után beszáradt.

Argentínában történt letelepedése után - megfelelő módosítással - a golyóstoll töltésére öntvényrepedést jelző festéket alkalmazott. Speciális festékkel töltött golyóstollára 1943. június 10-én kapott szabadalmat, melynek legfőbb jellemzője az volt, hogy a benne lévő festék gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Tulajdonképpen ekkor készültek el az első eladásra gyártott golyóstollak Buenos Aires-ben, Argentínában, melyeket "Eterpen"-nek neveztek, az azokat gyártó cég neve alapján.

Később a liszensz jogokat az angol kormány vette meg, amely a Brit Királyi Légierő számára keresett egy olyan, újfajta tollat, melyet a nagy magasságban közlekedő vadászgépek személyzete is tudott használni a nagy nyomáson anélkül, hogy a tinta kifolyt volna belőle. A golyóstollnak a légierőnél történő sikeres bevezetése után került a golyóstoll, vagy ahogyan Angliában hívták, a "Biro-pen" a reflektorfénybe, s került a nyilvánosság elé.

1945. májusában az Eversharp Company szövetkezett az Eberhard-Faber céggel, hogy megszerezzék a golyóstoll kizárólagos liszenszét Argentínában. A toll ezek után "Eversharp CA" néven új márkanevet kapott.

1945. júniusában, kevesebb mint egy hónappal azután, hogy az Eversharp/Eberhard lezárta a tárgyalásokat az Eterpen céggel, egy Chicago-i üzletember, Milton Reynolds látogatott Buenos Aires-be. Mikor egy üzletben meglátta a golyóstollat, rögtön felismerte az abban rejlő kereskedelmi lehetőségeket. Vásárolt egy pár darabot mintaként, majd miután hazatért Amerikába, nem sokkal később megalapította saját golyóstoll gyárát, a Reynolds International Pen Company-t, semmibe véve az Eversharp cég szabadalmi jogait.

1945. október 29-én Reynolds immár négy hónapja másolta a terméket, és Reynold's Rocket, azaz Reynolds Rakétája néven árulta azt a New York-i Gimbels áruházban. A Reynolds által készített utánzatok legyőzték az Eversharp termékeit a piacon.
12.50$-ba került egy toll, melyből közel 10.000 darab kelt el az első eladási napon. Az előtte való napon egy hirdetést jelentetett meg a Gimbels a New York Times-ban, melyben fantasztikus csoda töltőtollnak nevezték a Reynolds féle tollat, ami garantáltan két éven át nem igényel újratöltést. A promóció hatására másnap az áruház előtt majd 5000 ember kígyózott.

1945 decemberében Nagy-Britanniában Karácsonyra a boltokba kerültek az első, nyilvánosság számára gyártott golyóstollak is, melyeket a Miles-Martin Pen Company gyártott.

A franciák részvénytársaságot alapítottak a toll készítésére és BIC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba.

1948-ban árháború bontakozott ki. A gyenge minőségű termékek, illetve az igen tetemes összeget felemésztő reklámhadjáratok minden gyártót igen érzékenyen érintett. A Reynolds féle toll eredeti 12.50$-os ára lezuhant 50 centre.

1951-re a golyóstoll háttérbe szorult a piacon, újra a töltőtoll-at kezdték el vásárolni. Reynolds felszámolta vállalatát.

1954 januárjában a Parker Pens bemutatta első golyóstollát, a "Jotter"-t. Ezt ötször olyan hosszú ideig lehetett használni, mint a Reynolds vagy az Eversharp által készített tollakat. Különböző méretű hegyekkel és nagy kapacitású festéktartállyal rendelkeztek. Kevesebb, mint 1 év alatt a Parker 3.5 millió golyóstollat adott el 2.95$-8.75$ közötti áron.

1957-ben, az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parker-nek, majd az 1960-as években végleg bezárta kapuit.

Ezután a golyóstoll újra felfelé ívelő karriert futott be, köszönhetően a még tovább tökéletesített technológiának. Mind a mai napig a legnépszerűbb írószernek tartják világszerte.
Bíró László 1985-ben bekövetkezett halála után több nyelv is megőrizte nevét. Angolul a golyóstollat "Biro-pen"-nek, franciául "biron"-nak is nevezik. Argentínában a magyar származású feltaláló tiszteletére szeptember 29-én, Bíró László születésnapján ünneplik az argentín feltalálók napját, arcképével pedig nagy argentín feltalálókat ábrázoló bélyeg-sorozatot indítottak.

A mai modern golyóstollak világszerte több tízmillió példányban kelnek el. A Parker mai golyóstollaival közel 8 km-nyi szöveget írhatunk le, mielőtt azok kifogynának.
1. Golyóstoll
2. Automata sebességváltó autókhoz
3. Egyéb szabadalmai
 
 
Kapcsolódó linkjeink:
Parker Pen Company
BIC

© 2003








Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!


Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera

Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
Bíró László indexlap tetejére
Bíró László index