|
Született :
1900 június 5-én
Budapest
Elhunyt :
1979 február 9-én
London
|
| Fontosabb évfordulói : |
| |
| 1918 |
március
15-én behívják katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tér
haza |
| |
| 1919 |
május 24-én
evangélikus vallásra tér át. |
| |
|
| 1933 |
A náci
hatalomátvétel után elhagyja Németországot és hazatér. |
| |
| 1934 |
Végleg
Angliába települ. |
| |
| 1967 |
Nyugalomba
vonul. |
| |
| 1974 |
Súlyos
agyvérzést szenved. |
| |
|
|
| |
|
|
"Nem félek
a nyugdíjas kortól, mert egy új hobbit szereztem magamnak, írni
társadalmi kérdésekről.
Most, hogy a jövőm nagyrészt már mögöttem van szenvedélyesen érdekel
a jövő, amelyet sohasem látok majd, azonban remélem, hogy írásaim
hozzájárulnak a síma átmenethez egy igazán új korszakba."
|
|
| 60 kV-os Oszcilloszkóp |
| |
Gábor Dénes 1924-ben megkapta a Technische
Hochschule diplomáját.
Némi tépelődés után közölte az apjával, hogy szeretne doktorálni.
Ez azt jelentette, hogy még két-három évig eltartásra szorul.
De Gábor Bertalan örömmel fogadta elsőszülöttjének terveit.
A fiúnak a doktori disszertációhoz most már csak egy jó témára volt
szüksége.
A fiatalember a főiskolán kedvenc professzorához, Orlichhoz fordult,
de neki semmi sem jutott az eszébe, így kénytelen volt Ő maga kiötleni
a témáját.
Orlich professzor arra intette tanítványát, hogy ne vesztegesse
az idejét valamiféle találmány kifundálására. "Manapság minden
találmány használhatatlan, ami meg használható, azt valaki már előbb
kitalálta." Ez nem volt valami bíztató. Ám az a szellem, amelyben
felnőtt, szinte követelte egy vegyésztől, fizikustól vagy mérnöktől,
hogy találjon fel valamit. Őt persze az ösztökélte, hogy az a találmány,
amellyel a világ elé áll, új elméleten alapuljon.
Doktori disszertációján munkálkodva bejelenthetett egy újdonságot.
Megvalósította, hogy az elektromos áram önmagát fényképezze le az
általa kipprelének elnevezett rendszer segítségével.
A nagyfeszültségű áramvezetékeken gyakran mutatkoztak hálózati zavarok,
tranziens jelenségek, villámláskor vagy kapcsoláskor. Ezek csak
néhány mikromásodpercig tartanak, mérésükre kellett valami műszert
feltalálni és elméletet kidolgozni.
Egy bizonyos műszer már létezett, a Nobel-díjas Karl Ferdinand Braun
vákuumcsöve, amely a katódsugaraknak mágneses térben való elhajlásán
alapult, s amely a váltakozó elektromos áramok, elektromos rezgések
időbeli lefolyásának megállapítására szolgált.
Gábor Dénes a Braun-csőből alakított ki egy nagy sebességű, 60 kilovolton
működő oszcilloszkópot.
Ez volt az első nagyszabású találmánya.
(Más kérdés, hogy Aachenban Rogowski professzor épp ezen dolgozott
tanítványaival, és 1925-ben az első gyorsrezgés észlelésében néhány
héttel megelőzte Gábor Dénest.) |
|

|
|
Az első
nagy találmány:
a 60 kilovolton működő oszcilloszkóp
|
| |
A berlini doktorandust a padlótól a mennyezetig
érő oszcilloszkópjának megépítésében ketten segítették, akik részt
vettek az elektromos kísérletekben is: Gábor Dénes hajdani lovas tüzér
társa, a Berlinben ekkor orvosi szakra járó, de a fizika iránt is
élénken érdeklődő Reiter Tibor, valamint a budapesti érettségi után
nyomban a Technische Hochschuléra íratkozó Goldmark Péter.
Rezgésgerjesztési, áramvezetési kutatásairól és a relérendszerről
1926
és 1927 folyamán három német nyelvű tanulmányt írt az elektrotechnikai
szaksajtóban (az Archiv für Elektrotechnik-ben), majd szakdolgozata
a katódoszcilloszkópról füzet formájában jelent meg, kiegészítve a
túláram elhárításával kapcsolatos kutatásokról szóló beszámolóval.
Gábor Dénes oszcilloszkópja sokkal erősebb árammal működött, mint
a Braun-cső, és sokszorta érzékenyebb volt Braun műszerénél. Ebben
még nem különbözött volna számottevően az aacheniak rezgésgerjesztőjének
szerkezetétől és működésétől, de Gábor Dénes volt az első, aki az
elektronsugarak fókuszolásához használt rövid szolenoidokat vasköpennyel
látta el. Azt is elérte, hogy a kipprelék a tranziens jel megérkezéséig
a tengelyiránytól elhajolva tartották az elektronsugarat. A jel azután
érkezésekor kikapcsolta a relét, és az elektronsugár szabaddá vált.
Ez az oszcilloszkóptípus az egész világon elterjedt, ám idővel igencsak
csökkent a mérete. |
|
|
|
|
© 2003
|
|



Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|