Született :
1900 június 5-én
Budapest

Elhunyt :
1979 február 9-én
London

Fontosabb évfordulói :
 
1918 március 15-én behívják katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tér haza
 
1919 május 24-én evangélikus vallásra tér át.
 
1933 A náci hatalomátvétel után elhagyja Németországot és hazatér.
 
1934 Végleg Angliába települ.
 
1967 Nyugalomba vonul.
 
1974 Súlyos agyvérzést szenved.
 
   
"Nem félek a nyugdíjas kortól, mert egy új hobbit szereztem magamnak, írni társadalmi kérdésekrõl.

Most, hogy a jövõm nagyrészt már mögöttem van szenvedélyesen érdekel a jövõ, amelyet sohasem látok majd, azonban remélem, hogy írásaim hozzájárulnak a síma átmenethez egy igazán új korszakba."
Egyéb kutatási eredményei
 
Kutató tevékenysége során felismeri a kis nyomású neongáz, higanygõz és nátriumgõz plazmaállapotának számos törvényszerûségét. A második világháborút követõ években kezd az elektronmikroszkópiával és általában a szabad elektronok külsõ térbeli mozgásával foglalkozni. A megkezdett út az elektron- és ionfizikától az elektronmikroszkópián át elvezet az optikához és az információelmélethez, s közben - mintegy mellékesen - megszületik a holográfia.

Az elektonmikroszkóp

Egy alkalommal Szilárd Leó felvetette Gábornak, hogy miért ne lehetne mikroszkópot készíteni fény helyett elektronokkal. Mind kisebb hullámhosszakat alkalmazva a fénymikroszkópénál jóval finomabb felbontást lehetne elérni.
Több oldalról is megvizsgálva a lehetõséget megállapodtak abban, hogy nem sok haszon származna egy ilyen eszközbõl. Végül is nem lehet élõ anyagot vákuumban tartani, amire viszont az elektronsugarak irányítása miatt van szükség.
Ezenkívül az elektronnyalábban olyan nagy teljesítmény koncentrálódik, amely a vizsgálandó mintát menten elégetné. Jóval késõbb visszaemlékezve erre az 1927-es beszélgetésre, Gábor megállapította, hogy akárhogy is, de Szilárd egy évvel elõbb vetette fel az elektronmikroszkóp ötletét, mint bárki más.
Ami pedig az elégést illeti: ki mert volna arra gondolni, hogy a salak nemcsak a mikroszkopikus testek szerkezetét õrzi meg, de még a szerves molekulák alakját is.

A lézer

Gábor Dénes a következõket mondta a lézerrõl.

"Többször megkérdeztek, hogy miért nem én fedeztem fel a lézert.
Tulajdonképpen gondoltam rá. 1950-ben a koherens fény erõs sugárzásának szükségességére gondolva, visszaemlékeztem, hogy 1921- ben Berlinben, mint fiatal egyetemi hallgató, magától Einsteintõl hallottam a Planck-törvény csodálatos levezetését, amely az indukált emissziók létezését posztulálta.

Ezután nekem volt egy ötletem az impulzuslézerrel kapcsolatban: vegyünk egy megfelelõ kristályt, készítsük el ennek rezonátorát egy erõsen visszatükrözõ bevonattal, töltsük tele a felsõ szintig, megvilágítván egy kicsi lyukon keresztül, és süssük ki robbanásszerûen saját fényének egy sugarával.
Legjobb tanítványomnak ajánlottam ezt mint doktori témát, de õ visszautasította, mint túl kockázatosat. Mi tagadás, én sem voltam biztos benne, hogy megfelelõ kristályt találnánk."

A lézert végül is 1961-ben felfedezték, s ezzel megadatott a gyakorlati lehetõsége annak, hogy valódi, háromdimenziós hologramokat készítsenek.

További találmányok

1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezik ki. Szerkeszt egy Wilson-féle ködkamrát, melyben a részecskék sebessége is mérhetõ. Alkot holográfiai mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, színes tv-képcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót. Elméleti munkája elsõsorban a hírközléselmélet területén jelentõs.
1. Aeroplan-körhinta
2. Tranziens jelenségek
3. 60 kV-os Oszcilloszkóp
4. Holográfia
5. Plazmalámpa
6. Egyéb találmányai
 
 
Kapcsolódó linkjeink:
Szilárd Leó

© 2003








Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!


Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera

Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
Gábor Dénes indexlap tetejére
Gábor Dénes index