Született :
1817 május 17-én
Nagyléta
Elhunyt :
1895 december 17-én
Vértes |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1840 |
Gyufagyárat
alapított |
|
|
| 1848 |
Kossuth
kinevezte az állami gyárak főfelügyelőjévé |
|
|
| 1849 |
A szabadságharc
leverése után börtönbe került |
|
|
|
|
| |
|
|
Találmánya mellett tudományos tevékenysége
a kémiára és a mezőgazdaságtanra terjedt ki.
Egyik első terjesztője volt Magyarországon a korszerű kémiának.
Első munkája, "Über die Theorie der Chemie" (Berlin, 1838)
a kémia elméleti kérdéseivel foglalkozik.
Tankönyvét, "A vegytan elemei"-t háromkötetesre tervezte,
de csak egy kötete jelent meg Nagyváradon 1847-ben.
Irinyi volt az első tudós, aki a gipszet talajjavításra ajánlotta.
|
|
|
"...egyike volt azoknak a múlt századi
magyar értelmiségieknek, akik egyaránt kivették részüket a kor tudományos,
technikai, sőt társadalmi-politikai küzdelmeiből, s akikről elmondhatjuk,
hogy sokrétűen teljes életet éltek."
|
| |
| 1817- |
május 17-én született a Bihar
vármegyei Nagylétán (ma: Létavértes). Apja, id. Irinyi János kiváló
mezőgazdász volt. Nagyváradon végezte középiskoláit, majd a Debreceni
Kollégium joghallgatója lett. |
| 1836- |
ban a bécsi Politechnikumban
folytatta tanulmányait, ahol főleg kémiával foglalkozott. Egy erdélyi
származású professzorának, Meissner Pál-nak egyik sikertelen kísérlete
adta számára azt az ötletet, hogy az addig robbanásszerűen lángra
lobbanó gyufából miként lehetne egy zaj nélküli, biztonságos gyufát
készíteni.
|
| 1838- |
könyvet írt a kémia elméletéről,
amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Szembeszállt Lavoisier-nak
azzal az állításával, hogy a savas karakter az oxigéntől lenne. A
következő évben hazatért Magyarországra, majd kémiai cikkek egész
sorát jelentette meg a kémia elméleti és gyakorlati vonatkozásairól
(pl. vegyaránytan, lőgyapot). Értekezett a magyar szikes talajokról
is, melyek gipsszel történő javítását először Ő javasolta. |
| 1840- |
ben Pesten megalapította az
első magyar gyufagyárat, az "Első Pesti Gyújtófák Gyárát",
amely 1848-ig működött. |
| 1847- |
ben tevékenyen részt vett
a Schuster-féle "vegytani műnyelv" megreformálásában is.
E nyelven írta tankönyvét, amelynek csak az első kötete jelenhetett
meg Nagyváradon.
|
| 1848- |
ban a '48-as ifjúság vezetői
közé tartozott, többek között Ő és József nevű öccse is részt vett
a híres 12 pont megfogalmazásában. Egyre közelebb került Kossuth
Lajos köréhez, aki később kinevezte az állami gyárak főfelügyelőjévé.
|
| 1849- |
es szabadságharc idején Kossuth
megbízásából a nagyváradi lőpor- és ágyúgyár biztosa lett. A szabadságharc
leverése után rabsággal bűnhődött a hírhedt pesti Újépületben.
|
| 1850- |
ben amnesztiával bocsátották
szabadon. Kiszabadulása után folytatta a kémiai ismeretek terjesztését.
Családja vértesi birtokán gazdálkodott, azonban mezőgazdasági kísérletei
anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia.
|
| 1863- |
1882 között a debreceni István
gőzmalom igazgatója lett. |
| 1895- |
december 17-én hunyt el Vértesen. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
