|
"... minden tudományban tanulhattam volna
eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok,
gyönyörködöm is."
Jedlik
Ányos
|
| |
| 1800- |
január 11-én született Jedlik
István néven, a Komárom megyei Szimőn. |
| 1817- |
ben a Szent Benedek-rend növendékei
közé lépett. Ettől az időtől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban
folytatta és mint újonc, felvette az Anianus, Anián, magyarosan Ányos
névet. |
| 1818- |
ik évet már Pannonhalmán töltötte.
Ez volt a döntő lépés életében. Kezdete nemcsak tudományos pályájának,
hanem egyénisége alakulásának, jelleme fejlődésének is. |
| 1821- |
ben tette le Pesten a szigorlatot
matematikából és fizikából. |
| 1822- |
ben filozófiából és történelemből
szigorlatozott sikeresen. |
| 1822- |
október 31-én bölcsészdoktorrá
avatták Pesten.
A főigazgató előtt november 4-én letette a tanári esküt Győrben, és
a bencés rend által működtetett gimnázium harmadik osztályában negyvenhat
10-11 évesnek tanított itt egy évig minden tárgyat, azaz hittant,
latint, magyar nyelvet, magyar történelmet, földrajzot és matematikát. |
| 1824- |
ben került a rend győri líceumába,
ahol a gazdag német nyelvű szakirodalom alapján maga is sok kísérletet
elvégzett. |
| 1825- |
szeptember 3-án pappá szentelik.
Ezután Győrben a házi lyceum fizika, természetrajz és mezőgazdaságtan
tanára volt 1831-ig.
Fejleszti a szertárat, olvassa a "kezéhez jutó", leginkább
német nyelvű szakirodalmat és megalkotja első találmányait. |
| 1827- |
ben huszonhét éves korában
feltalálta az első elektrodinamikus, áram-áram kölcsönhatáson alapuló
motort. A forgony nevet adta neki. |
| 1828- |
ban győri tartózkodása alatt
fedezte fel Jedlik a szódavíz
készítésének a módját. A felmerülő problémákat (pl. a gáz minél
jobb elnyeletése) jó gyakorlati érzékkel oldotta meg. Az 1820-as évek
végén már ellátta a rendházat szódavízzel. |
| 1829- |
ben az elektromágneses vonzás
(forgatás) törvényszerűségeit vizsgálva Jedlik felismerte, hogy elektromágnes
mezőjében lévő tekercs jobban kitér, mint egy iránytű, sőt megfelelő
áramváltás esetén ez az elfordulás folytonos forgássá is tehető. 1829-ben
épített forgonyában már megtalálható volt a mai egyenáramú motorok
mindhárom fő alkotórésze: a tekercselt állórész, a tekercselt forgórész
és az irányváltó kommutátor. |
| 1831- |
ben Pozsonyba került. A bencés
rend vállalta, hogy a győri és pozsonyi királyi akadémiákat is ellátja
tanárokkal.
Győrből főapátja helyeztette át Pozsonyba az akadémiára.
Itt legfontosabb feladatának a meglehetően hiányos fizikai szertár
fejlesztését tekintette. Sok eszközt, műszert készíttetett vagy vásárolt.
A rend minden évben meghatározott összeget adott szertárfejlesztésre,
az állam csak a javítási költségeket fizette.
Jedlik hozzáfogott a szertár és a tanterem átalakításához, felszereléséhez.
Munkájában komolyan támogatta őt igazgatója, Adamkovits Mihály, tankerületi
foigazgató, esztergomi kanonok. |
| 1834- |
1835 között szakmai tanulmányutakat
tesz Ausztriában. Barátjával és rendtársával kettesben, leginkább
gyalog vándorolják végig az utat. Bécsbe többször is ellátogat.
Jedlik Pestre szeretne kerülni, az egyetem fizika tanszékére. |
| 1837- |
ben megpályázta az egyetemi
tanárságot, és az akkor szokásos vizsga alapján el is nyerte azt.
Így került 1840-ben Pestre. |
| 1839- |
ben oktatási célra rendelt
ilyen gépet egy bécsi műszerésztől, méghozzá saját tervei szerint
javított kivitelben. Széles látókörét mutatja, hogy rögtön öt gépet
készíttetett azért, hogy több felsofokú iskolának is jusson. Szerencsére
a Győrbe szállított példány épségben megmaradt, a győri Czuczor Gergely
Bencés Gimnáziumban levő Jedlik múzeum féltve őrzött kiállítási tárgya. |
| 1840- |
től nagy energiával látott
neki a galvánelemek tökéletesítésének. Elemeivel sok elektrotechnikai
kísérletet végzett, ennek alapján sok villamos készüléket szerkesztett
vagy tökéletesített. |
| 1840- |
1878-ig a Pesti
Tudományegyetem természettani tanszékén volt nyilvános rendes tanár. |
| 1840- |
márciusában, hosszadalmas
pályázati procedúra után végül megkezdi egyetemi tanári előadásait
Pesten.
Lakása az egyetem épületében, a fizikaszertár mellett volt.
Pesten is megkezdte az egyetemi szertár fejlesztését. Mivel a központi
támogatás rendkívül csekély volt, Jedlik saját pénzéből is sokat áldozott
a fejlesztésre.
Kísérleteiről naponta aprólékos feljegyzéseket készít - ha éjszaka
eszébe jut egy ötlet, felkel, átmegy a szertárba, hogy kipróbálja.
Tanítványa nincs sok - az egyetem hallgatóinak legnagyobb része joghallgató,
a bölcsészetre kevesen járnak -, így az egyetem falain kívüli ismeretterjesztésbe
kapcsolódik be.
A negyvenes évektől kezdve - az ívlámpás világítás nagy áramigényét
figyelembe véve - kezdett az elemek tökéletesítésével foglalkozni.
|
| 1841- |
Pestre kerülése után egy évvel
kezdi a tagtoborzást Bugát Pál a Magyar Természettudományi Társulatba
- Jedlik az elsők között írja alá az ívet, mint alapító tag.
Ugyanebben az évben tartják meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók
első és második nagygyűlését Pesten - Jedlik azonnal bekapcsolódik
a munkába.
Két előadást is tart: egyikben a még Győrben (1826-ban) feltalált
s azóta továbbfejlesztett szódavízgyártó
eljárását ismerteti, másikban érdekes elektromágneses jelenségeket
mutat be.
Itt mutatta be azt a kéttekercses, szaggatott
egyenárammal táplált indukciós készüléket, amelynek nagyfeszültségű
áramimpulzusaival jó eredményeket sikerült elérni idegrendszeri és
mozgásszervi betegségek, izomsorvadások gyógyításánál. |
| 1845- |
ben latin helyett magyarul
kezdte oktatni hallgatóit.
Tankönyvei révén a fizika magyar szókincsének egyik megalkotójaként
tartják számon.
Mivel a természettudományos magyar műszavak hiányoztak, Czuczor Gergely,
és Kazinczy Ferenc felkérésére Jedlik sok új műszaki szót alkotott.
Ilyen például: merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, dugattyú,
hullámtalálkozás, stb. |
| 1846- |
1847-es tanévtől kezdve három
évre dékánná választják az egyetem bölcsészkarán. |
| 1847- |
ben írt egy tankönyvet az
Institutum Geometricum hallgatóinak "Compendium Hydrostaticae
et Hydrodynamicae" címmel, ennek fordítása kőnyomatos kivitelben
1850-ben jelent meg "Víznyugtanhoz tartozó Pótlékok" néven.
Ebben differenciál- és integrálszámítással tárgyalta az anyagot. |
| 1848- |
ban a bölcsészkar dékánja
lett.
Az előző évhez hasonló, tanulásra buzdító szavakkal fordult a hallgatósághoz,
de a józanságra intő beszéd akkor ellentétes hatást váltott ki az
ifjúságból. Az 1848/49-es tanévben Jedlik már nem tarthatott előadást
az egyetemen, még a szertár kulcsát is elvették tőle.
A tanításban beállt kényszerszünetet Jedlik két dologra használta.
Hazafias érzéseinek sugallatára beállt nemzetőrnek - őrséget állt,
árkot ásott, ott segített, ahol szükség volt rá. Megmaradó idejében
egyetemi tankönyvének kéziratát rendezgette. Várta az alkalmas időt,
amikor majd megjelentetheti. Több részből állónak tervezte. az elsőnek,
amelybe mechanika, hangtan és kémia került, a "Súlyos testek
természettana" címet adta. |
| 1850- |
ben saját költségén kiadta
az első magyar egyetemi fizikatankönyvet "Súlyos testek természettana"
címmel, melybe mechanika, hangtan és kémia került.
A könyv folytatása azonban elmaradt, amelyben a fény, a hő, az elektromágneses
jelenségek és hatások fizikája lehetett volna. Tény az, hogy elkezdte
a második részt, azután abbahagyta. Pannonhalmán, a Jedlik-hagyatékban
őrzik azt a kőnyomatos jegyzetet, amelynek címe: "Jedlik Ányos:
A súlytalanok természettana. Első szakasz: Fénytan." Hasonlóképp
kéziratban maradt fenn többféle hőtanjegyzet. |
| 1850- |
től kezdve Jedliket
ugyan visszavették az egyetemre, tarthatott újra - németül - előadásokat,
de már szinte alig volt kinek. A műszaki képzést leválasztották az
egyetemről, az egyetemi Mérnöki Intézetet (Institutum Geometricum-ot)
1850. szeptember 29-én egyesítették az Ipartanodával.
A forradalom előtti tudományos mozgalmak elhaltak, az egyesületek
csak vegetáltak.
A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ig nem tartott nagygyűlést. Ezekben
az években Jedlik a szertárban elmerülten kísérletezett: a Bunsen-elem
javításán dolgozott, egyenáramú
forgógépet fejlesztett ki, melyet motorként működtetve, meghajtotta
vele optikai rácsosztó
gépét, s jobbnál jobb rácsokat állított elő.
|
| 1851- |
ben a fénytani és hőtani tankönyve,
két kis litografált füzet csak kézírásos formában, kőnyomatos kivitelben
jelent meg. Ezek csak kivonatai, részletei Jedlik eredeti kéziratainak.
Jedlik 1851-ig tanított a Műegyetem elődjén, a Mérnöki Intézetben
(Institutum Geometricum). |
| 1855- |
ös párizsi kiállításra 100
elemes telepet küldött, de ezek nagyrésze a gondatlan szállításban,
tárolásban összetörtek. Az épen maradt darabokat áttanulmányozva a
szakmai bizottság bronzéremmel jutalmazta találmányáért. |
| 1856- |
ban Bécsben tartották
vándorgyűlésüket a Német Természetvizsgálók, Jedlik elment és bemutatta
a javított Bunsen-elemet, valamint az általa feltalált forgonyt
(elektromotort).
El is érte, hogy néhány ezután írt tankönyvbe bekerült a neve, mint
a villanymotor egyik feltalálójáé.
Szokatlan felkéréseknek is eleget tett: megvizsgálta, hogy mi lehet
a tudományos alapja, magyarázata az akkor divatos "asztaltáncoltatásnak".
Kufsteinből kiszabadult Czuczor szótárkészítő tevékenységét megirigyelve,
elfogadta a felkérést egy
szakmai magyar-német szótár összeállításában
való közreműködésre. |
| 1858- |
as év meghozta számára a Magyar
Tudományos Akadémia hivatalos elismerését: A "Súlyos testek természettana"
című egyetemi tankönyvét akadémiai nagyjutalommal tüntették ki, őt
magát pedig az 1858. december 15-i nagygyűlésen
az Akadémia rendes tagjává választották. Teljesen szokatlan eljárás
az Akadémia történetében, hogy valakit a levelező tagság átugrásával
azonnal rendes taggá nyilvánítanak. |
| 1861- |
ben írta le a dinamó-elvet.
A világon először Jedlik Ányos ismerte
fel, hogy a generátorból elhagyható az állandó mágnes, és hogy saját
energiájával képes gerjesztését létrehozni és fenntartani.
Tudományos munkásságában megelőzte kortársait, de legfontosabb
találmányáról, az ősdinamóról csak 1856-ban beszélt, az első írásos
dokumentum erről az egyetem 1861-ben összeállított leltárkönyve volt.
Az írásos bizonyíték egyértelmű ugyan, de mivel találmánya nem vált
ismertté, a dinamó feltalálása Siemens nevéhez fűződik.
A leírás egyik különleges gépe kézzel írt használati utasításában
került elo.
Jóval azután került elő, hogy a német Werner Siemens 1866 végén Jedliktől
függetlenül szintén eljutott a dinamó-elvig és működőképes dinamógépet
készített.
Találmányát ismertette és szabadalmaztatta, így a világ Siemens-et
ismeri el a dinamó feltalálójának. |
| 1863- |
1864-ben az egyetem rektora. |
| 1863- |
tól kezdve tizenöt éven át
tagja a Tanárvizsgáló Bizottságnak; ő vizsgáztatja fizikából azokat,
akik magyar középiskolában kívánnak tanítani. |
| 1866- |
ban a Vasárnapi Újság címoldalán
ismerteti Jedlik tudományos munkásságát abból az alkalomból, hogy
negyedszázada kezdte működését a Magyar Természettudományi Társulat.
Újra megtartják évenkénti vándorgyűlésüket a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók,
Jedlik majd mindegyiken jelen van és beszámol saját kutatásairól. |
| 1868- |
ban királyi tanácsosi címet
kapott munkásságának elismerése okán. |
| 1871- |
szeptemberében Jedlik egy
hónapos tanulmányútra megy Németországba, felkeresi a híres és új
egyetemeket, gyűjti a tapasztalatokat, hogy megtervezhesse itthon
álmai munkahelyét: az ideális előadótermet, az ideális szertárat,
előkészítő helyiséget, laboratóriumot. 1872-ben készen vannak a tervek. |
| 1873- |
ban a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteletbeli tagja lett. |
| 1873- |
ban a bécsi világkiállításon
egy Siemens vezetésével működő bírálóbizottság a "Haladás érmével"
tünteti ki Jedlik "villámfeszítő"
berendezését (feszültség-sokszorozóját). A kiállításra kimegy - emellett
szólnak 1855-ös párizsi rossz tapasztalatai is, ahová mást küldött
el és tönkre is tették az akkori találmányát -, de a díj átvételére
már nem utazik ki újra, sajnálná az elfecsérelt időt. |
| 1878- |
ban Jedlik nyugdíjazását kéri,
s a 78 éves professzor helyét a tanszék élén átveszi a 30 éves Eötvös
Loránd. Az új épület felépítésére csak a 80-as évek közepén kerül
sor, akkor már Eötvös Loránd tervei szerint.
Jedlik Ányos nyugdíjas éveit Győrben, a rendházban tölti. Itt is dolgozik,
amennyire a szűk hely és fizikai állapota megengedi. Szellemileg friss.
|
| 1879- |
ben a vaskorona-rend harmadik
osztályának lovagja lett. |
| 1880- |
Szombathelyen, az Orvosok
és Természetvizsgálók 1880. évi vándorgyűlésén a természettudományos
kutatás személyi és tárgyi feltételeiről tart előadást. |
| 1891- |
ben lesz a megalakuló Mathematikai
és Physikai Társulat 1. számú tagja. |
| 1894- |
ben 94 éves korában köszönti
Eötvöst, akit miniszterré neveztek ki. |
| 1895- |
december 13-án, 95 évesen
halt meg. |
