Született :
1800 január 11-én
Szimő
Elhunyt :
1895 december 13-án
Győr |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1817 |
felvette
az Ányos névet |
|
|
| 1825 |
pappá
szentelik |
|
|
| 1868 |
királyi
tanácsosi címet kapott |
|
|
| 1879 |
a vaskorona-rend
lovagja lett. |
|
|
| |
|
|
Kémiai és fizikai szakszerkesztő abban
a bizottságban, mely a német-magyar műszaki szótárat állította össze.
Az optikai és hullámtani kísérletek időszaka az 1850-es évek
és az 1860-as évek első fele. Optikai rácsokat 1863-ig készített.
Nagyfeszültségű készülékei zömmel az 1860-70-es évekből származnak.
Legismertebb külföldi eredménye a villámfeszítő bemutatása volt
az 1873-as bécsi világkiállításon.
Szikrainduktorokkal szintén ebben az időben foglalkozott. Ekkor
dolgozta ki különleges induktor tekercselési eljárását is. Győri
nyugdíjas éveiben is főként a nagyfeszültségű eszközök szerkesztése
felé fordult figyelme.
|
|
| Szódavízgyártó gép |
|
|
Munkásságának első szakaszában kémiával,
elektrokémiával és elektromosságtannal, később főleg optikai kísérletekkel
foglalkozott. 1826-ban szódavízgyártó gépet szerkesztett, aminek
alapján létesült az első hazai szikvízüzem.
A készüléket latinul apparatus acidularisnek, magyarul "savanyúvízi
készület"-nek nevezte el.
Igazi fizikus lévén, előadásait meggyőző demonstrációkkal kíséri,
hallgatóságát az előre elkészített "mesterséges szénsavas vízzel"
kínálja.
Egyik előadásán a következő szavakkal kommentálta új találmányát:
"Bátor vagyok tehát tisztelt gyülekezetnek ezennel kétnemű savanyú
vizet bemutatni. Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerűbbike,
mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi
más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja
magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon
kívül még többféle savak is felolvadvák; s azért azon csípőssége,
mellyet a pezsgő borban kedvelünk, nagyon kielégíthető; pohárba töltetvén
szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el
nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki
is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípősségébül."
Itt kitöltötték a hallgatóság számára a szódavizet, melyet Jedlik
aztán így kínált kóstolásra:
"Érdemes lehet ezen pezsgő víz azon személyekre nézve, kik borral
nem élvén, szomjuságuk oltásakor az említett pezsgői csípősséget éldelni
kívánnák. Talán azon betegségekben sem lenne czéliránytalan ital,
mellyekben a szénsav által történendő izgatás a belső részekre jótékonyan
hat. Mondhatom volt alkalmam cholera idejében némelly ismerőseim közül
tapasztalni, mennyire epedtek ezen ital után, s nem keveset enyhítettek
kínzó állapotukon, midőn az orvos engedelmébül vele élhettek. Illy
neme a savanyú vizeknek természetben nem találtatik: mert a szénsavval
egyesült víz többféle ásványos részekkel érintésben lévén, azokbul
kisebb vagy nagyobb mennyiségben mindenkor valamit magába vesz."
Az Európán végigsöprő nagy kolerajárvány 1831 nyarán pusztított
Magyarországon: keletről haladt nyugat felé. Jedlik, akit 1831 áprilisában
helyeztek át Győrből Pozsonyba, a maga módján próbálta enyhíteni
a betegek szenvedését. Felismerte, hogy a szódavíz hatására a betegek
szenvedései némileg csökkentek.
Előadását a következő szavakkal zárta:
"A többi palaczkokban pedig foglaltatik egy más nemű savanyú
víz, melly legközelebb a rohitsihez hasonlít; attul még is abban különböző,
hogy a szénsavas mészeg és kénsavas szikeg, mellyek a rohitsiben találtatnak
ugyan, de mivel az ital kellemetességét elő nem segítik, ebbül egészen
kihagyatvák. Ennek vegyrészei a vizen kívül kettedsavas kesereg és
kettedsavas szikeg. Illy nemü savanyú víz annyi szénsavat, mennyit
az előbbiben tapasztalánk, szabad állapotban nem foglal; de annál
többet bír az említett savak segedelmével megkötött állapotban; s
ezen oknál fogva, ha bor vagy czitromlé hozzá töltetik, az említett
savak vegytanilag azonnal föloszlatnak, és a szabadon eresztett szénsavakkal
az egész keveréket kellemes csípősségűvé teszik."
Majd pedig a szerző az alábbi felhívást intézte a jelenlevőkhöz:
"Végtére tisztelettel jelentem, hogy ha némellyek a tisztelt
gyülekezetbül ezen savanyú vizek készítési módárul meggyőződni kívánkoznának,
azok előtt a kijelelendő időben egy akónyi közönséges vizet savanyú
vízzé változtatni ezennel magamat késznek ajánlom."
Ezzel végül is felajánlotta, hogy szódavízgyártó gépével bármely
közönséges vízből bárki számára képes előállítani szódavizet.
|
|
|
|
|
|
Szódavízgyártó gép
|
A fenti szövegben feltűnő lehet egy-két magyarosított kémiai szakkifejezések
használata is. Rohits ma Rogaska Slatina Szlovéniában. Szénsavas
mészeg: CaCO3, kénsavas szikeg: Na2SO4, kettedsavas kesereg: Mg(HCO3)2,
kettedsavas szikeg: NaHCO3. Tudni kell, hogy 1841-ben még nem lehetett
az egyetemi előadásokat magyarul tartani. Ugyanakkor 1828 óta készen
állt az az egységes magyar kémiai szaknyelv, melyet Schuster János
(1777-1839) alkotott meg, Jedlik is ezt használta. Később Jedlik
lett a kémiai és fizikai szakszerkesztő abban a bizottságban, mely
a német-magyar műszaki szótárat állította össze.
Figyeljük meg, hogy Jedlik rögtön tanácsokat is adott a szódavíz minél
kellemesebb elfogyasztására, hiszen javaslatokat tett annak borral
vagy citromlével való ízesítésére.
A szódavízgyártó gép leírását publikálni akarta, ezért elküldte
latinul Bécsbe, a Zeitschrift für Physik und Mathematik-hoz.
Baumgarten, a folyóirat egyik szerkesztője és tulajdonosa németre
fordította Jedlik cikkét, s Bereitung Künstlicher Säuerlinge címmel
megjelentette.
|
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
