Világhíres Feltalálóink

Született :
1903 december 28-án
Budapest

Elhunyt :
1957 február 8-án
Washington

Fontosabb évfordulói:


1937	megkapja az amerikai állampolgárságot



Neumann elõrelátását és mély humanizmusát mutatja, hogy a Neumann elvet sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért hogy ezt megakadályozza az elvet egy publikációjában nyilvánosságra hozta, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt mondta, hogy a számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt annak, hogy ebbõl egy vagy két ember hasznot húzzon vagy üzletet csináljon. "A fejlõdés ellen nincs gyógymód." Neumann János

"Neumann észjárását ismerve néha eltûnõdöm, hogy nem egy magasabb rendû faj egyik képviselõjével állok-e szemben, aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen utánozni tudja." Hans Bethe (Nobel-díjas fizikus)

1903-	ben született Budapesten.
1909-	1913 között járt elemi iskolába.
1913-	tól a fasori evangélikus gimnáziumban tanult tovább. Két évvel késõbb Wigner Jenõt is ide íratták.
1917-	1918-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet.
1920-	ban pedig az ország legjobb matematikus-diákja kitüntetést. Mire leérettségizett, már matematikusnak számított.
1921-	szeptember 14-én beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára. Fô tárgya a matematika volt, melléktárgyai a fizika és a kémia. Ezenkívül a Pázmány Péter Tudományegyetemhez kötötte formális kapcsolat. Doktori disszertációjának címe: Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése.
1921-	ben kezdte tanulmányait a berlini egyetemen.
1924-	ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule-n folytatta tanulmányait.
1926-	március 13-án fogadták doktorrá.
1926-	októberében szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját. Ezután Göttingenbe, a német matematika fellegvárába ment, ahol David Hilberttel dolgozott együtt.
1926-	december 7-én tartotta meg elsõ elõadását a társasjátékok elméletérõl.
1927-	áprilisában kért tanítási engedélyt a Friedrich Wilhelm Egyetemen, és december 13-án elfoglalhatta helyét az egyetem tanárai között.
1927-	ben jelent meg híres dolgozata a matematika ellentmondás-mentességének problémájáról.
1929-	a Princeton University-n vendégprofesszorként tart elõadásokat.
1930-	ban házasságot kötött Kövesi Mariettával, akitõl késõbb megszületett egyetlen gyermeke, Marina.
1930-	1933 között fél évenként Amerikában, fél évenként Európában tanított. Végül, mikor Németországban gyõzött a fasizmus, letelepedett az Egyesült Államokban, ahol az Institute for Advanced Study tagja lett.
1937-	ben megkapja az amerikai állampolgárságot, majd látva a közelgõ világháborút, bekapcsolódott a nácizmus elleni katonai elõkészületekbe. Fizikusként a 30-as évek közepén a hangsebességnél gyorsabb turbulens áramlásokkal kezdett behatóan foglalkozni. A lökés- és robbanási hullámok elsõ számú szakértõjeként 1937-ben meghívták a Ballisztikai Kutató Laboratóriumba. A világháború kitörése után kapcsolatba került a Hadianyag-ellátási Fõnökséggel.
1938-	ban Budapestre látogatva, miután elõzõ házassága felbomlott, feleségül vette Dán Klárát, aki élete végéig hû társa maradt.
1938-	A magyar Matematikai és Fizikai Társulat tiszteletbeli tagjává választotta.
1943-	ban zsidó emigránsként kötelességének érezte, hogy bekapcsolódjon a nácizmus legyõzésére irányuló Manhattan-tervbe. Részt vett az atomenergia felszabadításában és háborús célú felhasználásában, majd a békés energiatermelés szolgálatába állításának irányításában is.
1944-	ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az elsõ teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Integrator And Computer) megépítéséhez. Az ENIAC 1946-ben készült el teljesen.
1945-	1957-ig a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már az emberi agy, valamint az idegrendszer mûködését utánzó gépek kötötték le figyelmét.
1945-	júlisában írta meg azt a mûvét ("First Draft of a Report on the Edvac"), amelyben a "Neumann-elvek"-ként ismert megállapításait, valamint a számítástechnika, és a számítógépek általa elképzelt fejlõdésérôl olvashatott a világ. A Neumann-elvek: - Teljesen elektronikus számítógép - Kettes számrendszer alkalmazása - Aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép) - Központi vezérlõegység alkalmazása - Belsõ program- és adattárolás Közben felépíti új gépét az EDVAC-ot, amely ezen elvek alapján mûködött.
1945-	ben Angliában a cambridge-i egyetemen elkészült az elsõ elektronikus, tárolt programú számitógép, az EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer), mely már a "Neumann-elvek" alapján mûködött. A számítógép mûködéséhez a biológiát hívta segítségül: az emberi agy feladat megoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust, s az agyat vette alapul a számítógépben való számítások elvégzésének megvalósításához.
1955-	Érdemeinek elismeréseképpen az Amerikai Egyesült Államok elnöke kinevezte az USA Atomenergetikai Bizottságának elnökévé. Érdeklõdésének kialakulásában fontos szerepet játszott Ortvay Rudolf, magyar tudós, akivel sokat levelezett. Neumann a következõket mondta: "a tudomány a jövõben inkább a szabályozás és vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés és rendszerek problémáival törõdik majd". Felismerte: egy rendszer biztonságát illetve hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekbõl épül föl, hanem hogy hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minõségû és mennyiségû információ megy át. Neumann János jól látta a fejlõdés további irányát, de életmûvét már nem fejezhette be.
1957-	február 8-án halt meg rákbetegségben Washingtonban, Amerikában.

1.	A számítógép

2.	A Neumann elv

Kapcsolódó linkjeink:

Szilárd Leó

Teller Ede

Wigner Jenõ

Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!

Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera