Született :
1895 november 10-én
Páka
Elhunyt :
1979 szeptember 4-én
Budapest |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1948 |
Kossuth-díjat
kap |
|
|
|
|
| 1958 |
A Magyar
Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője volt. |
|
|
| 1964 |
Tata városa
díszpolgárává választották |
|
|
|
|
| |
|
|
Örök álma volt, hogy tudományos játékszobákat
létesíthessen, és 1995 őszén be is teljesült álma, megnyitották
a Csodák Palotáját!
|
|
| Csodák Palotája |
|
Boros Dezső
a Budapest Science Center Alapítvány
kuratóriumának elnöke
|
A természettudományok - s azokon belül is elsősorban a fizika -
felejthetetlen, legendás hírű népszerűsítője Öveges József volt.
A professzor úr által a Magyar Televízióban bemutatott kísérleteket
hétről-hétre várta az ország, és napokig beszédtéma volt az átlag
televízió-nézők körében is egy-egy tanulságos demonstráció. Öveges
József sokszor álmodott arról, hogy lesz majd Magyarországon egy
olyan intézmény, ahol a látogatók a "világ érdekes" jelenségei
közül nagyon sokkal közvetlen kapcsolatba kerülhetnek, kedvükre
kísérletezhetnek, s "megérinthetik a tudományt". Előkészítő
tárgyalások voltak az ELFT vezetőivel az MTESZ akkori székházában.
A tervet meghiúsította, hogy a TV elfoglalta a Szabadság téri épületet.
Öveges József ezt a képzeletbeli házat a CSODÁK PALOTÁJÁNAK nevezte.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak - személy szerint a fiatalon
elhunyt Ferenczi György főtitkárnak - és a Rubik Nemzetközi Alapítványnak
köszönhető, hogy az övegesi gondolat 1992-ben majd 1993-ban újjáéledt
és útjára indult. A fenti intézmények a Budapest Science Center
Alapítvány (BSCA) létrehozásával az OMFB kezdeti támogatásával megteremtették
a majdani Csodák Palotájának alapjait.
A BSCA 1994-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen illetve a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetemen indította útjára a magyarországi
science centert, a Csodák Palotáját. A mindössze két hétig nyitva
tartó kiállítást húszezren látták, pedig mindössze 400 négyzetméter
volt a kiállítási terület az egyetemek auláiban. Az ELFT elnökségében
lelkesen üdvözölték azt a tényt, hogy sorban állnak az emberek a
"fizikáért".
1995 őszén a Pasaréti úti teniszcsarnokban már 1000 négyzetméteren,
sokkal több eszközt kiállítva, hat hétig volt látogatható - még
mindig csak ideiglenesen - a Csodák Palotája. A több mint 125 000
látogató mindenkit meggyőzött arról, hogy szükség van Magyarországon
egy ilyen intézményre. A kiállítást az ELFT továbbra is igen aktívan
segítette.
1996. a millecentenárium éve. Talán ez is közrejátszott abban, hogy
komoly segítőtársai akadtak a gondolat újraindítóinak. A Soros alapítvány,
az OMFB, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a KOMA és Rubik
Ernő jelentős támogatása segített abban, hogy saját ingatlanban, végleges
helyen nyithatta meg állandó kiállítását szeptember 27-én Közép-Kelet-Európa
első science múzeuma. A kiállításon több, mint száz eszköz látható,
s többször vendég utazó kiállítások is helyet kapnak. Kipróbálható
a négyszögletű kerekű autó, a varázsszőnyeg (amely a légpárnás elven
működik), megtapasztalhatjuk a fakírágyat, longitudinális, illetve
transzverzális hullámokat indíthatunk az óriás rugón, elámulhatunk
azon, hogy a tapadó súrlódási erő az egészen meredek lejtőn is képes
megakadályozni a vállalkozó szellemű gyerekek lecsúszását az úgynevezett
tapadófalról. Korcsolya nélkül is megcsinálhatjuk a piruettet, de
ha kedvünk tartja, hatalmas méretű szappanhártyát is előállíthatunk
és tanulmányozhatjuk a minimálfelületeket is. Ha pedig muzsikálni
szeretnénk, kedvünkre játszhatunk a zenélő padlón.
Miért fontos (szerintünk) a Csodák Palotája?
Manapság a természettudományos műveltség, gondolkodás értéke csökkenni
látszik. Az egyetemeken egyre kisebb érdeklődés mutatkozik a természettudományos
pályák iránt. Az iskolákban a pénz- és időhiány miatt kevés a lehetőség
a kísérletezésre, ami pedig nélkülözhetetlen a természettudományos
érdeklődés felkeltéséhez és fenntartásához. Ezt a hiányt igyekszünk
pótolni olyan kiállítások szervezésével, amelyek a jelenségeket szokatlan,
látványos formában mutatják. Alapelvünk a játszva tanítás. A Csodák
Palotájában a látogatók a demonstrációs eszközöket saját maguk működtethetik,
így a bemutatott jelenségeket nem a szokott módon, számokba, képletekbe
öntött formában ismerhetik meg, hanem élményszerűen. A természeti
törvényekről így nem pusztán egy könyv betűkkel, számokkal teleírt
lapjai, száraz tényei juthatnak eszükbe, hanem személyes élményeik
is.
Kiállításainkon nem egyszerűen ismereteket akarunk átadni, hanem azt
szeretnénk, hogy az ismeretek megszerzése örömöt is jelentsen
az ide látogatóknak, és az itt eltöltött időszínvonalas
szórakozást is nyújtson számukra. Meggyőződésünk szerint a
Csodák Palotája meghatározó szerepet tölt be a tudományos ismeretterjesztésben.
A Csodák Palotája, Közép-Európa első ilyen centruma
közhasznú társaságként, közhasznú feladatokat ellátva, de költségvetési
támogatás nélkül működik.
A Csodák Palotája eddigi rendezvényei
1. KREATIVITÁS 1994 - Az elso idoszaki kiállítás
2. Csodák Palotája 1995 - idoszaki kiállítás, 1995. szeptember
3. A Váci úti állandó kiállítóhely megnyitása - 1996 szeptember.
4. "Hétköznapi mágiák" - 1997 tavasza
5. "Illúziók" - 1997 osz
6. "Próbáld ki magad!" - 1998 osz
7. "Bolondos Tudomány" - 1999 osz
8. "Játék a javából" - 2000 osz
9. "Kísérletezz velünk!" - 2001 osz
10. "Ne higgy a szemednek!" - 2002 osz
11. "Hangolódj ránk!" - 2003 osz
Természetesen megtalálják régebbi kedvenceiket is: tartalmas szórakozást,
kézzel fogható tudományt kínálunk kicsiknek és nagyoknak Közép-Európa
mindmáig egyetlen állandó interaktív tudományos bemutatóján.
A rengeteg érdekes játék közül az alábbiakban bemutatunk párat:
1. Óriás pánsíp
2. Táncoló labda
3. Beszélő világ
4. Videotelefon
5. Bermuda-henger
6. Makacs bőrönd
7. Lépegető rugó
8. Ingatár
9. "Alkotó" inga
10. Kerékpár teszt
11. Lenz-ágyú
12. Fogj kezet magaddal
13. Hűtlen árnyék
14. Interaktív görbetükör
15. Suttogó ballon
16. Hőfókuszáló parabolatükör
17. Suttogó tükör
18. Xilofon
A Csodák Palotájához hasonló intézményekkel a világ számos helyén
találkozhatunk, természettudományos játszóház néven. Ezek a fizikai,
a kémiai, a biológiai, a földtani stb. ismeretek játékos módon való
elsajátítását segítő intézmények. A kikészített eszközökkel, működő
modellekkel, műszerekkel való tevékenység révén élményszerűen megtanulhatók
az alapvető természettudományos tények és összefüggések. A biológiai-élettani
megfigyelések tárgya maga a megfigyelő (gyermek) is lehet. Számos
múzeum működtet ilyen játszóházat (pl. London, München, Salzburg,
New York, Chicago). Ilyen kezdeményezés van hazánkban a Természettudományi
Múzeumban. |
|
|
|
|
© 2003
|
|



Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|