Született :
1895 november 10-én
Páka
Elhunyt :
1979 szeptember 4-én
Budapest |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1948 |
Kossuth-díjat
kap |
|
|
|
|
| 1958 |
A Magyar
Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője volt. |
|
|
| 1964 |
Tata városa
díszpolgárává választották |
|
|
|
|
| |
|
|
Örök álma volt, hogy tudományos játékszobákat
létesíthessen, és 1995 őszén be is teljesült álma, megnyitották
a Csodák Palotáját!
|
|
| Öveges professzor Úr módszere |
|
|
A számtan-fizika szakot azért választotta,
mert ösztönösen vonzódott a tárgyi, a bizonyítható igazságok felé.
Mikor tanítani kezdett még nem léteztek olyan tudományos könyvek,
amelyeket nyugodtan ajánlhatott volna az ifjúságnak. Az egyetemen
sem kísérletek bemutatásával oktatták a tantárgyakat, ez alól csak
Eötvös Lóránd órái voltak kivételek, melyeket Öveges is látogatott.
Volt tanítványai legendákat mesélnek óráiról. Öveges titka valószínűleg
az egyszerűség volt. Erről azt tartotta: "A legegyszerűbb a legművészibb."
Népszerűsége abban rejlett, hogy a legbonyolultabb kísérleteket is
olyan nemes egyszerűséggel tudta elmondani, hogy azt még az iskolázatlan
ember is megérthette. Beleképzelte magát a közönség helyébe, és csak
azt mondta, amit Ő is szívesen hallott volna. Óráin egyébként ötöst
csak az kaphatott, aki nem vett krétát a kezébe és a legbonyolultabb
levezetést vagy jelenséget maga elé képzelve tudta elmondani. |
|
|
|
|
|
Öveges tanár Úr az intézet kertjében
természettant tanít
|
Az értelemnek és a szavaknak nagy súlya
volt nála, a füzetek első lapjára kedvenc jelmondatát íratta diákjaival:
"Semmiből nem lesz semmi!" Ezt a gondolatot maga is komolyan
vette, és a nehéz helyzetekben mindig alkalmazta is. A gyerekeket
munkára nevelte, és többször kijelentette:
"... nem azt akarom, hogy tudjanak egy bizonyos geometriai vagy
fizikai szabályt; a célom az, hogy szokják a munkát, tanuljanak meg
dolgozni!" Hitt az élőszó erejében, abban, hogy fontos a magyarázat.
Kedvenc hasonlatát, amely egy jerikói rózsáról szólt, többször elmondta.
Ez a rózsa egy "ronda, összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük,
csodálatosan szép, színes virág lesz belőle". A tankönyveket
ilyen száraz valaminek tartotta, amit a tanári magyarázat tesz varázslatával
teljessé, színessé. Kollégáinak többször elmondta: "A mi szerepünk
a bányászlámpáé: csak oda akarunk elegendő fénnyel világítani, ahol
szükség van rá." |
|
|
|
|
|
VIII. osztályos konviktorok a rektorátus
előtt
Öveges József tanár úrral és az igazgatóval (1937)
|
Egyik leghíresebb tanítványa Dr. Bászel
Károly, aki Hollandiában és Németországban futott be tudományos karriert,
elmesélte, hogy találmányainak zömét Öveges módszerének köszönheti.
Mivel a legtöbb kutató csak laboratóriumban vagy rajzasztal mellet
tud valami újat kitalálni, ő azonban erdőben sétálva, sötétben, álmatlan
éjszakáin is tudott "kísérletezni", mert maga elé tudta
képzelni mindazt amiből egy találmánya megszületett.
Életművének legnagyobb részét az ismeretterjesztő könyvek alkotják,
melyeknek többsége 1945 után látott napvilágot. Egy kölcsön kapott
német nyelvű, a mindennapi megfigyelések alapján érdekes ismereteket
közlő meteorológiai könyv hatására kezdett el írni. Számos kötetet
jelentetett meg, s ezek a munkái mind-mind a természetnek, közelebbről
a fizikának a jelenségeit magyarázták az áltudományoskodást irtózva
kerülő ízes magyar nyelven. Több mint harminc könyv - így emlegette
őket: a gyermekeim - viseli a nevét. Némelyek több kiadást értek el,
és néhányat több idegen nyelvre is lefordítottak. Több száz cikke
jelent meg szaklapokban és napilapokban. 1953-tól több mint negyedszázadon
át az "Élet és Tudomány" hetilap szerkesztő bizottsági tagja
volt. Szívesen jelentkezett tanulmányaival és az olyan, kisebb lélegzetű
levélváltozatokkal is, amelyekkel még közelebb kerülhetett az olvasóhoz. |
|
|
|
|
|
Öveges féle tanítás
|
Igazán népszerűvé a tévé és a rádió tette Őt. Már 1946-ban mikrofonba
mondta első előadását. Ez az atombombáról
szólt, s ezt később még több mint kétszázötven előadás követte: bő
tizenkét éven át rendszeresen mutatta be mindig izgalmasan érdekes
kísérleteit a képernyőn. Nagy hatású természettudományos ismeretterjesztő
előadásokat tartott. Oktatófilmeket írt, szerkesztett és játszott.
Kezdeményezte a tudományos jelenségbemutatók, a tudományos játékszobák
megteremtését, amelyekben szórakozva, tapasztalati úton juthatnak
átélt tudáshoz az emberek.
Idősebb korában sokan kihasználták szerénységét, segítőkészségét,
kérő levelek százai érkeztek hozzá. Öveges csak dolgozott, szerette
volna kinyitni a tudás kapuját mindenki előtt.
Főművei:
Bevezetés a természettanba (Bp., 1948); A legújabb kor fizikája (Bp.,
1951); Az élő fizika (Bp., 1952); Elektromosságtan és Élet (Bp., 1953);
Tudomány, Technika, Élet (Bp., 1960); Sugárözönben élünk (Bp., 1968);
Elektrotechnika (Bp., 1970); Színes fizikai kísérletek a "semmiből"
(Bp., 1977; németül is); Játékos kísérletek az elektronnal (Bp., 1981).
– Irod. Balázs Mihály-Papp Ferenc: Tanár úr készült? (Bp., 1968);
Zágoni Ferenc: Emberek, utak, sorsok (Bp., 1974). |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
