Született :
1898 február 11-én
Budapest

Elhunyt :
1964 május 30-án
Kalifornia

Fontosabb évfordulói:
 
1919 Magyarország elhagyása
 
1933 Angliába érkezése
 
1936 Oxford
 
1939 augusztus 2-a, levél F.D. Rooseveltnek
 
1943 megkapja az amerikai állampolgárságot
 
1945 újabb levél F.D. Rooseveltnek, hogy Amerika álljon el a Japán elleni bombázástól
 
1947 Levél Sztálinhoz
 
1958 megkapja az Einstein-díjat
 
1959 megkapta az "Atomok a békéért" díjat
1961 ben a Nemzeti Akadémia (National Academy) tagjai sorába választotta.
 
   
A Washington-Moszkva közötti direkt telefonkapcsolat, a forródrót Szilárd javaslatára jött létre.


"Ahogy ma látom, kutatónak születtem. Azt hiszem, a legtöbb gyerek kíváncsian kutakodó fejjel jön világra. Talán azért lettem tudós, mert valamilyen értelemben gyermek tudtam maradni."
                                          Szilárd Leó, 1960

 
1898- február 11-én született Budapesten.
1908- és 1916 között a Kemény Zsigmond Reálgimnáziumba járt.
1916- ban beíratkozott a Budapesti Mûszaki Egyetemre, amelyet a világháború kitörése miatt félbe kellett szakítania.
1917- ben tüzértisztjelöltként vonul be a Monarchia hadseregébe, ahonnan - megbetegedése miatt - még a háború befejezése elõtt leszerelik.
1919- A Tanácsköztársaság idején a forradalmi ifjúsági mozgalomban propagálja közgazdasági reformeszméit, ezért annak bukása után, 1919 decemberében emigrál. Elhagyja Magyarországot és a berlini Mûegyetemen folytatja tanulmányait.
1920- tól Berlinben Einstein, Laue és Planck hatására a fizika szakot választja.
1922- Doktori disszertációját Laue (1914-ben kapott fizikai Nobel-díjat) irányításával a termodinamika tárgykörében írja meg.
1923- ban közremûködik Hermann Mark röntgensugár-fénytörési kísérletében Berlinben, Vilmos Császár Kutatóintézetben.
1925- 1933-ig a berlini Egyetemen elõbb tanársegédi, majd magántanári minõségben tanított.
1927- ben Einsteinnel közösen szabadalmaztatta a mozgó alkatrész nélküli hûtõrendszert.
1929- ben lát napvilágot igen figyelemre méltó dolgozata "Entrópiacsökkenés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására" címmel, amelyben az entrópia és az információ közötti kapcsolatot írja le. Ez a dolgozat tekinthetõ a modern informatika kiindulópontjának.
1929- ben a ciklotron-elv szabadalmaztatása.
1933- Hitler hatalomrajutását követõen kényszerûségbõl elhagyva Németországot 2 évig a londoni St. Bertalan Kórházban, mint kísérleti kutató nyert alkalmazást. Úgy gondolta, biológiával kezd el foglalkozni, a sors azonban közbeszólt.
1933- szeptember 11-én résztvesz mint hallgató, Lord Rutherford professzor (az atommag Nobel-díjas felfedezõjének) elõadásán, aki az atommagban rejlõ hatalmas energiák gyakorlati felhasználását nem látta megvalósíthatónak.
1934- ben a neutronok láncreakciójának és a kritikus tömeg elvének felismerése és szabadalma.
1934- Szilárd és Chalmers kimutatták, hogy a két stabil izotóppal rendelkezõ indiumot neutronokkal besugározva három különbözõ felezési idejû aktivitás keletkezik.
1935- tõl 1938-ig Oxfordban a Clarendon Laboratórium dolgozott.
1939- hasadási neutronok energiaspektruma.
1939- augusztus 2-án Albert Einstein-el közösen levelet írt
F.D. Rooseveltnek, az Egyesült Államok elnökének, amelyben felhívták figyelmét a meghasadásból kinyerhetõ energia avatatlan kezekbe kerülõ alkalmazásának szõrnyûségeire.
1939- 1942 között a New York-i Columbia Egyetem dolgozott.
1942- december 2-án a chicagói atommáglyában megvalósult az 1,0006 sokszorozású szabályozott, önfenntartó nukleáris láncreakció.
1942- 1946-ig a Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriumában a Manhattan-terv fõfizikusa volt.
1943- március 29-én kapta meg az amerikai állampolgárságot.
1945- Einsteinnel egy újabb levelet fogalmaznak meg Roosevelt elnökhöz, amelyben határozottan ellenzik az atomfegyverek emberek elleni bevetését, és találkozót egyeztetnek le május 8-ára. Roosevelt azonban április 12-én váratlanul elhunyt. A soron következõ elnökkel (Thruman) a találkozó idõpontját nem tudták újra egyeztetni.
1945- Szilárd megfogalmazott egy tiltakozó petíciót és azt aláíratta a kor legjelentõsebb tudósaival, de az amerikai kormányt nem sikerült megakadályozni az atombomba japánok elleni bevetésében.
1945. augusztus 6-án bekövetkezett, amire számítani lehetett. Amerika atombombát dobott Hirosima városára, majd három nappal késõbb Nagaszaki-ra.
1946- ban a Chicagói Egyetem biofizika professzorává nevezték ki.
1947- ben levelet ír Sztálinnak.
1955- május 17-én Szilárd és Fermi megkapta az atomreaktor szabadalmi elismerését, amelyet tõlük az amerikai kormány jelképes egy dollárért vásárolt meg.
1959- õszén állapítják meg hólyagrákját. Személyesen tervezi meg és irányítja saját sugárkezelését és felgyógyul betegségébõl.
1959- ben az atombomba elsõ bevetése után Szilárd szenvedélyesen kiállt az atomenergia békés alkalmazásai és a nukleáris fegyverek nemzetközi ellenõrzése mellett. Megalapította az Élhetõ Világért Tanácsot. Szilárd 1959-ben megkapta az "Atomok a békéért" díjat.
1961- ben "The Voice of the Dolphins and Other Stories" (A delfinek hangja és más történetek) címmel jelent meg híres sci-fi novellája, amely a a földi élet elpusztíthatóságának témájára épül.
1964- ben, életének utolsó évében, La Jollába költözött, ahol a Salk Intézetben kezdeményezett új kutatási irányokat, melyeket sajnos már nem sikerült megvalósítania.
1. mozgó alkatrész nélküli hûtõrendszer
2. ciklotron-elv
3. neutronok láncreakciója
4. Szilárd és Chalmers
5. hasadási neutronok energiaspektruma
 
 
Kapcsolódó linkjeink:
Wigner Jenõ
Teller Ede
Neumann János

© 2003








Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!


Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera

Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
Szilárd Leó indexlap tetejére
Szilárd Leó index