|
Született :
1898 február 11-én
Budapest
Elhunyt :
1964 május 30-án
Kalifornia
|
| Fontosabb évfordulói: |
| |
| 1919 |
Magyarország
elhagyása |
| |
| 1933 |
Angliába
érkezése |
| |
|
|
| 1936 |
Oxford |
| |
|
|
| 1939 |
augusztus
2-a, levél
F.D. Rooseveltnek |
| |
| 1943 |
megkapja
az amerikai állampolgárságot |
| |
| 1945 |
újabb levél
F.D. Rooseveltnek, hogy Amerika álljon el a Japán elleni bombázástól |
| |
| 1947 |
Levél
Sztálinhoz |
| |
| 1958 |
megkapja
az Einstein-díjat |
| |
| 1959 |
megkapta
az "Atomok a békéért" díjat |
|
|
| 1961 |
ben a Nemzeti
Akadémia (National Academy) tagjai sorába választotta. |
| |
|
|
| |
|
|
A Washington-Moszkva közötti direkt
telefonkapcsolat, a forródrót Szilárd javaslatára jött létre.
|
|
| Ciklotron-elv |
|
|
| A ciklotron Szilárd Leó ötlete és szabadalma
volt, de az első működő ciklotront Ernest Lawrence építette meg Kaliforniában. |
|
|
|

|
|
Ernest O. Lawrence (jobbra)
|
A ciklotron nem más, mint egy gyórsítóberendezés,
melyet protonok és könnyű atommagok gyorsítására használnak.
A ciklotron nagy elektromágnes, melynek pólusai között henger alakú
vákumtartály helyezkedik el.
A tartályban izzókatód-módszerrel, ütközési ionizáció révén állítják
elő a megfelelő gáz (például hidrogén) gyorsítására váró, töltéssel
rendelkező részecskét (ionokat).
Ezek a pozitív ionok a mágneses térben körpályán mozognak, így visszajutnak
a gyorsító elektródák sarkai közé, az úgynevezett gyorsítórésbe, melynek
sarkaira időben gyorsan változó elektromos teret kapcsolnak.
Az ionok növekvő sebességgel azonos idő alatt egyre nagyobb és nagyobb
köröket futnak be, végül kivezetik őket a gyorsítóból. A részecskék
a ciklotronban körülbelül a fénysebesség 1/10-éra gyorsíthatók.
Modern ciklotronokkal 100 MeV részecskeenergia is elérhető. |
|
|
|

|
|
Ernest O. Lawrence
és a 37 - inch-es ciklotron 1938-ból.
|
A ciklotronnal felgyorsított protonokkal
gyors neutronokat keltettek, amiket az urán befogott: n+238U ->
239U.
A keletkezett atommagban túlságosan sok a neutron, ezért az egyik
kötött neutron béta-bomlással protonná alakul: 239U -> 239Np+e-.
Az első uránon túli elem, a neptúnium nem stabil: 239Np -> 239Pu+e-.
A második transzurán elem a plutónium.
A 239Pu még alkalmasabb hasadóanyagnak bizonyult, mint a 235U, mert
benne több a pozitív proton, amelyek elektromosan taszítják egymást.
Előnye, hogy nem csak ciklotronnal, hanem atomreaktorban neutronbefogással
is előállítható 238U-ból.
Mivel a plutónium az urántól különböző elem, kémiailag elválasztható
az urántól. Így tiszta hasadóanyag nyerhető. |
|
|
|
|
© 2003
|
|



Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|