|
Született :
1898 február 11-én
Budapest
Elhunyt :
1964 május 30-án
Kalifornia
|
| Fontosabb évfordulói: |
| |
| 1919 |
Magyarország
elhagyása |
| |
| 1933 |
Angliába
érkezése |
| |
|
|
| 1936 |
Oxford |
| |
|
|
| 1939 |
augusztus
2-a, levél
F.D. Rooseveltnek |
| |
| 1943 |
megkapja
az amerikai állampolgárságot |
| |
| 1945 |
újabb levél
F.D. Rooseveltnek, hogy Amerika álljon el a Japán elleni bombázástól |
| |
| 1947 |
Levél
Sztálinhoz |
| |
| 1958 |
megkapja
az Einstein-díjat |
| |
| 1959 |
megkapta
az "Atomok a békéért" díjat |
|
|
| 1961 |
ben a Nemzeti
Akadémia (National Academy) tagjai sorába választotta. |
| |
|
|
| |
|
|
A Washington-Moszkva közötti direkt
telefonkapcsolat, a forródrót Szilárd javaslatára jött létre.
|
|
| Atommagok izomér
állapotának rugalmatlan neutronszórással történő gerjesztésére |
|
|
Szilárd dolgozta ki T. A. Chalmers brit fizikus társaságában
az első olyan módszert, amellyel a mesterséges radioaktív elemek
izotópjait - ugyanazon elem különböző atommagokkal rendelkező formáit
- szét lehet választani.
Szilárd és Chalmers szintén 1934-ben mutatta ki, hogy a két stabil
izotóppal rendelkező indiumot neutronokkal besugározva három különböző
felezési idejű aktivitás keletkezik.
Az egyik, ami közel 4 óra felezési idejű, nem érzékeny arra, hogy
az indiumot vizes közeg veszi-e körül. Négy évvel később 1938-ban
a cambridge-i Cavendish és az oxfordi Clarendon laboratóriumok közötti
együttműködésben Goldhaber, Hill és Szilárd kimutatta, hogy az észlelt
4 óra felezési idejű aktivitás az indium metastabil állapotához tartozik
(115m,In), ami az (n, n') folyamatban keletkezik.
Ez volt az első kísérleti bizonyíték az atommagok izomér állapotának
rugalmatlan neutronszórással történő gerjesztésére (Physical Review,
1939. január).
Korábban ismert volt, hogy a kadmium a 0,4 eV alatti
energiájú neutronokat elnyeli. Szilárd különböző elemek kombinációjával
kimutatta, hogy a Cd levágási szintje feletti tartományban sok elem
erős abszorpciót mutat, ami lehetővé teszi energia szerint szűrt
neutronnyalábok előállítását. Ez az eredménye, amelyet a Nature
1935, decemberi számában közölt, az atommagok rezonancia-tartományainak
létezését bizonyította, ami később az első atomreaktor tervezésében
is döntő szerepet játszott.
Már 1937-ben felismerte a lassú neutron befogási hatáskeresztmetszet
mérésék és a befogást követő sugarak detektálásának fontosságát.
Extrém tulajdonságú anyagokra több ilyen vizsgálatot végzett.
Érdemes megjegyezni, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1998-ra
meghirdetett egyik kutatási programjában olyan adatbázis létrehozása
szerepelt, amelynek célja a neutron-befogási hatáskeresztmetszetek
és a kísérő-spektrumok pontosítása a különböző gyakorlati alkalmazások
miatt. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
