Született :
1908 január 15-én
Budapest

Elhunyt:
2003 szeptember 10-én
Stanford

Fontosabb évfordulói:
 
1919 Magyarország elhagyása
 
1933 Angliába érkezése
 
1934 Házasságot köt Harkányi Auguszta Máriá-val
 
1935 szeptembere, Amerikába érkezése
 
   

"Elnök Úr nem engedni!"

Amikor Reagan Gorbacsovval találkozott és Gorbacsov föltétlenül ragaszkodott ahhoz, hogy Amerika a lézersugaras rakétaelhárítás kisérleteit abbabagyja, az úgynevezett csillagháborús elképzeléseit elvesse, Teller volt az, aki az elnököt biztatta:

"nem engedni, nem engedni, az oroszoknak nincs ilyen elektronikájuk és célzórendszerük."

Ez volt az oka annak, hogy Gorbacsov beadta a derekát.
S a végén mi lett belõle?
A szovjet rendszer összeomlása.


A Hidrogénbomba atyja

"Bugyognak belõle az ötletek és a tréfák. Sok érdekes dologgal foglalkozott a fizikában, de egyik témával sem sokáig. Úgy látszik, a fizikát az élvezetért csinálja, nem a dicsõségért."

                                               Freeman Dyson

 
1908- január 15-én született Budapesten.
1928- július 14-én Münchenben balesetett szenvedett, leugrott egy mozgó villamosról és az levágta jobb lábfejét.
1929- 1931 között a lipcsei egyetemen dolgozott.
1930- ban, 22 évesen a hidrogénmolekula-ion gerjesztett állapotainak számításaiból írt disszertációjával doktorált.
1931- ben a Göttingai egyetemen kapott kutatói állást.
1933- ban a zsidóüldözés miatt elvesztette munkahelyét.
1934- ben Dániába, Koppenhágába távozik, ahol csatlakozik a Institute for Theoretical Physic-hez, az atom titkának megfejtésén tevékenykedõ Niels Bohr vezette kutatócsapathoz.
1934- 1935-ben a londoni egyetemeken volt kutató és elõadó.
1934- még ugyanebben az évben feleségül veszi Harkányi Augusztát.
1934- Londonba költözött, ahol Rockefeller-ösztöndíjat nyert.
1935- G. Gamow meghívására az Amerikai Egyesült Államokba utazik, ahol a George Washington Egyetemen tanít elõadóként 1941-ig.
1936- Gamow-val közösen dolgozzák ki az atommag béta-bomlásának az impulzusmomentumra vontakozó szabályát (BET)
1938- ban a csillagok energiatermelését Gamow és Teller közösen a magfúzióval, vagyis a termonukleáris reakcióval magyarázzák.
1939- ben közösen szerveznek konferenciát és az erre meghívottként oda érkezõ Niels Bohrtól hallanak O. Hahn Németországban elért eredményérõl, a maghasadásról. Félelmét csak fokozta, amikor tudomására jutott, hogy a németországi fejlesztések Heisenberg vezetésével zajlottak.
Roosevelt elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium Bizottság, s ennek Szilárd és Wigner mellett Teller is tagja lett.
1939- augusztus 2-án részese lesz az Albert Einstein és Szilárd Leó által F.D. Rooseveltnek írott levél létrejöttében, amelyben felhívták figyelmét a meghasadás-ból kinyerhetõ enegria avatatlan kezekbe kerülõ alkalmazásának szörnyûségeire.
1941- 1942 között a Columbia egyetemen dolgozott.
1942- ben csatlakozik a Manhattan Project-en dolgozó tudóstársaihoz, miután Oppenheimer leállíttatja Teller az atomok egyesítésére irányuló kutatásait, és bevonja az atommag hasadásával ténykedõ társai közé. Céljuk az volt, hogy a Hitleri németország elõtt fejlesszék ki az atombombát. 
1946- 1952 között a Chicagoi Egyetem fizikaprofesszora.
1945- Hirosima megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, akik félbeszakították a hidrogénbomba kifejlesztésére irányuló kutatásaikat.
1949- ben a Szovjetunió végrehajtotta elsõ kísérleti atomrobbantását.
Truman ezek után elrendeli a termonukleáris kutatások folytatását és a hidrogénbomba kifejlesztését.
Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a kutatómunka.
1949- 1952-ben a Los Alamos-i Tudományos Laboratórium igazgatóhelyettese és fizikaprofesszora.
1951- májusában hajtották végre az elsõ kísérleti atomrobbantást a Csendes-óceán Enwitok szigetén a Los Alamosban létrehozott elsõ robbanótöltettel a Greenhouse fedõnevû akcióban.
1952- 1953-ben a Kaliforniai Egyetem Sugárzási laboratóriumának konzultánsa.
1952- november 1-én volt az elsõ kísérleti hidrogénbomba robbantás.
1953- 1975-ig a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora volt.
1954- 1958-ig a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgatóhelyettese.
1957- Joseph Priestley emlékdíjat kap.
1958- Albert Einstein-díjban részesül.
1958-

1960-ban a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgatója.

1962- december 2-án vette át a Fermi-díjat Kennedy elnöktõl "a kémiai fizika és magfizika területén elért eredmények, a termonukleáris kutatásban játszott vezetõszerep és a nemzetbiztonságot erõsítõ erõfeszítéseinek elismeréseként. "
1963- Robins-díjat kap.
1963- 1966-ban a Lawrence Sugárzási Laboratórium tanszékvezetõje.
1963- Ellenzi az 1963-as atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat.
'70- es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett.
1975- Harvey-díjat veheti át.
1975- ben nyugdíjba vonul.
1975- a Hoover Intézet fõmunkatársa lesz.
1982- 83-ban Õ javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést, vagyis egy védekezõ rendszer kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen.
1986- Sylvanus Thayer-díjat kap.
1990- december-tõl a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
1991- tõl a BME tiszteletbeli doktora.
1994- április 23-én Teller Ede a Magyar Köztársasági Érdemrendet vette át Göncz Árpád köztársasági elnöktõl.
1997- ben elsõként kapta meg a Magyarság Hírnevéért kitüntetést.
2001- elsõként neki ítélték oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést.
2002- ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét.
2003- július 23-án George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki.
2003- szeptember 10-én életének 95. évében elhunyt Stanfordban, Kaliforniában.
1. Hidrogénbomba
2. Teller-effektus
3. BET egyenlet
 
 
Kapcsolódó linkjeink:
Wigner Jenõ
Szilárd Leó
Neumann János

© 2003








Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!


Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera

Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
Teller Ede indexlap tetejére
Teller Ede index