|
Született:
1908 január 15-én
Budapest
Elhunyt:
2003 szeptember 10-én
Stanford
|
| Fontosabb évfordulói: |
| |
| 1919 |
Magyarország
elhagyása |
| |
| 1933 |
Angliába
érkezése |
| |
| 1934 |
Házasságot
köt Harkányi Auguszta Máriá-val |
| |
 |
| 1935 |
szeptembere,
Amerikába érkezése |
| |
|
|
| |
|
"Elnök Úr nem engedni!"
Amikor Reagan Gorbacsovval találkozott és Gorbacsov föltétlenül
ragaszkodott ahhoz, hogy Amerika a lézersugaras rakétaelhárítás
kisérleteit abbabagyja, az úgynevezett csillagháborús elképzeléseit
elvesse, Teller volt az, aki az elnököt biztatta:
"nem engedni, nem engedni, az oroszoknak nincs ilyen elektronikájuk
és célzórendszerük."
Ez volt az oka annak, hogy Gorbacsov beadta a derekát.
S a végén mi lett belőle?
A szovjet rendszer összeomlása.
|
|
| Hidrogénbomba |
|
|
Teller 1942-ben csatlakozik a Manhattan Project-en dolgozó tudóstársaihoz,
miután Oppenheimer leállíttatja az atomok egyesítésére irányuló
kutatásait, és bevonja az atommag hasadásával ténykedő társai közé.
Céljuk az volt, hogy a Hitleri németország előtt fejlesszék ki az
atombombát.
1945-ben a Hirosimára ledobott atombomba megrendítette a Los Alamos-i
tudósok többségét, akik félbeszakították a hidrogénbomba kifejlesztésére
irányuló kutatásaikat.
1949-ben a Szovjetunió végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását.
Truman elnök ezek után elrendeli a termonukleáris kutatások folytatását
és a hidrogénbomba kifejlesztését.
Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a kutatómunka.
Kezdetben a feltételek azonban összehasonlíthatatlanul rosszabbak
voltak a korábbiaknál, ugyanis a második világháború idején együttműködő
nagyszerű fizikusokból álló csapat szétszéledt és új emberekből kellett
összeverbuválni a kutatócsoportot.
Gamow és Teller munkásságának eredményeként elméletileg már tudott
dolog volt, hogy ha két könnyű atommag egyesül egy nagyobb atommaggá,
igen nagy mennyiségű energia szabadul fel.
Az ún. magfúzió természetesen nem emberi találmány: hosszú milliárd
évek óta a világegyetem legfőbb energiaforrása. A csillagok, így a
Nap központjában adottak azok a feltételek (nagy nyomás, magas hőmérséklet),
amelyek között az ilyen típusú magreakciók végbemennek és energiát
termelnek.
A magas hőmérsékletre és a nagy nyomásra pedig azért van szükség,
mert az ütköző atommagok csak így tudják legyőzni a közöttük fellépő
elektromos taszítóerőt. A Földön egyetlen ilyen hely van, ahol ilyen
viszonyok előfordulnak, éspedig az atomrobbanás közvetlen közelében.
Stanislaw Ulam azt javasolta, hogy az atombomba mechanikus lökéshullámát
használják fel a fúziós töltet sűrítésére és a robbanás létrehozására.
Teller inkább az atombomba robbanásából származó sugárzást ajánlotta
a sűrítéshez és a fúziós folyamat beindításához.
E két elgondolásból ötvöződött megoldás, a kétfokozatú berobbantás
Teller-Ulam konfigurációként ismeretes, s ennek alapján valósult meg
a hidrogénbomba.
A hidrogénbombát (vagy ahogyan nevezik, a H-bombát) úgy készítik,
hogy az atombombát alacsony rendszámú anyag rétegével veszik körül,
és amikor az atombomba felrobban, teljesülnek azok a feltételek,
amelyek a könnyű atommagok egyesüléséhez, és ezáltal a még nagyobb
nukleáris fúziós energia felszabadításához szükségesek.
|
|
|
|
|
|
A Hidrogénbomba
|
|
Ez a reakció, melynek megvalósítását elsősorban hadászati szempontok
ösztönözték, óriási távlatokat nyit az emberiség energiaellátása
szempontjából. Napjainkban igen intenzív kutatások folynak a világ
legfejlettebb országaiban a termonukleáris fúzió szelídített változatának
hőerőművekben történő fenntartására. Általa az energiatermelés igen
jelentős, fűtőanyagból szinte kifogyhatatlan a Föld, ugyanakkor
a magfúzió során nem keletkezik káros sugárzás, így radioaktív hulladék
sem. A tudósok 2010-re jósolják az első ilyen reaktorok beindulását.
|
|
|
|
|
|
hidrogénatomok egyesítése
|
A Los Alamosban létrehozott első robbanótöltettel a Greenhouse fedőnevű
akcióban 1951 májusában hajtották végre az első kísérleti atomrobbantást
a Csendes-óceán Enwitok szigetén. A kísérlet sikerült. Az emberek
ellopták a tüzet az égből. Ettől a dátumtól a tengerészeti térképeken
egy szigetet már sohasem rajzolnak be többé, mert eltűnt, viszont
ettől a dátumtól számíthatjuk az emberiség atomkorszakba lépését.
Olyan hatalom került az ember kezébe, amellyel elpusztíthatja, de
fel is emelheti önmagát.
Teller Edét az egész világ a hidrogénbomba atyjának tekinti. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
