Született :
1551
Sibenik
Elhunyt :
1617 január 20-án
Velence |
Fontosabb évfordulói: |
|
1561 |
Magyarországra
kerül |
|
1571 |
Megnõsül |
|
1576 |
Veszprémi
várkapitány lesz |
|
1576 |
Velencébe
költözik |
|
1598 |
Csanádi
püspökké nevezik ki. |
|
|
|
|
Mint öntudatos feltaláló, aki tisztában
van találmányainak eredetiségével és hasznosságával, életmûvét igyekezett
jogi oltalom alá helyezni és az illetéktelen felhasználóktól megvédeni.
Ennek érdekében Toszkána, Firenze és Siena hercegétõl kiváltságlevelet
szerzett.
|
|
"Tisztában vagyok azzal, hogy a többség,
aki látta, sõt ... csodálatra méltónak ítélte ezeket a gépeket,
késõbb leszólja majd és közönségeseknek tartja õket...
...célom hogy átnyújthassam azon keveseknek, akik megbecsülik..."
Verancsics Fausztusz
|
|
1551- |
ben született a dalmáciai
Sibenikben. |
1561- |
Verancsics Antal esztergomi
érsek és humanista történetíróhoz kerül, aki kisfiúként magához veszi
unokaöccsét és elõször Pozsonyban (szülõvárosa horvát és olasz nyelve
mellé itt tanult meg magyarul, németül és latinul), majd a világhírû
padovai egyetemen taníttatja. A tehetséges fiatalember itt jogi, logikai,
matematikai és mechanikai ismereteket szerzett. Bizonyára nagy hasznára
lehetett nagybátyja értékes kéziratokat és tudós munkákat tartalmazó
gazdag könyvtára, amelyet késõbb örökölt is. |
1571- |
ben visszatért Magyarországra. |
1578- |
ban 27 éves korában megnõsült,
és gyermekei születtek. |
1579- |
ben Faustust a töröktõl fenyegetett
veszprémi vár kapitányává nevezik ki, majd 1582-1594 között I. Rudolf,
a Prágában élõ, az alkímiával és az asztrológiával megszállottan foglalkozó
Habsburg császár titkára lesz. Feltételezhetõen ebben a minõségében
tárgyalhatott a várak megerõsítése, a hadiipar fejlesztése során a
kor technikai és természettudományos szakértõivel, talán ennek során
ébredt fel az érdeklõdése a gyakorlati mûszaki kérdések iránt. |
1594- |
ben kilép a király szolgálatából
és Velencébe költözik. Itt adja ki ötnyelvû (latin- olasz-német-dalmát/horvát-
magyar) szótárát. |
1598- |
ban egyházi pályára lép. Rudolf
császár csanádi püspökké nevezi ki, egyúttal a királyi tanács tagja
lesz, majd a sági prépostságot is megkapja, amely jövedelmét és így
anyagi biztonságát teremti meg. Két alkalommal is készül rá, hogy
belép a barnabiták szerzetesrendjébe, de késõbb felhagy szándékával.
Az egyik alkalommal készült egyházi ajánlása, illetve jellemzése az
egyetlen forrás, amelybõl magánéletérõl megtudhatunk valamit; eszerint
27 éves korában megnõsült, gyermekei születtek, de családtagjai halála
után nem lett volna akadálya szerzetbe lépésének. |
1605- |
tõl Rómában él. |
1608- |
ban lemond csanádi püspöki
címérõl. |
1609- |
ben Rómában a pálos rendbe
lépett. Ettõl kezdve csak tudományos kutatásaival foglalkozott. |
1616- |
ban ismét szeretett Velencéjébe
költözik. Ekkor jelenik meg Logica Nova (Új logika) címû bölcseleti
munkája és élete fõmûve, a Machinae
Novae (Új gépek), nem csak - a kor szokása szerint - latin, hanem
olasz, spanyol, francia és német nyelven is. Ez utóbbi építészeti,
technikai és haditechnikai kérdésekkel foglalkozott, és rajzokkal
illusztrálva mutatta be többek között a szélturbina õsét, különféle
kocsikat, vízfolyással szemben haladó hajókat, sajtoló és zúzógépeket,
hadi gépezeteket, valamint az ejtõernyõ õsét. A könyv hatvannál is
több találmányt ismertet. |
1617- |
január 20-án hunyt el Velencében.
Szülõföldje közelében Prvic szigetén helyezték örök nyugalomra. |
|
|
© 2003
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|