Született :
1551
Sibenik
Elhunyt :
1617 január 20-án
Velence |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1561 |
Magyarországra
kerül |
|
|
| 1571 |
Megnősül |
|
|
| 1576 |
Veszprémi
várkapitány lesz |
|
|
| 1576 |
Velencébe
költözik |
|
|
| 1598 |
Csanádi
püspökké nevezik ki. |
|
|
|
|
| |
|
|
Mint öntudatos feltaláló, aki tisztában
van találmányainak eredetiségével és hasznosságával, életművét igyekezett
jogi oltalom alá helyezni és az illetéktelen felhasználóktól megvédeni.
Ennek érdekében Toszkána, Firenze és Siena hercegétől kiváltságlevelet
szerzett.
|
|
| Egyéb találmányai - érdemei |
|
|
A Machinae Novae (Új gépek) című könyvében
olyan újfajta technikák használatát és elterjesztését javasolja, melyekkel
utazásai során találkozott.
Ezek közé tartozik például a malomszita gépesítése vagy a gabonának
kaszával, és nem a szokásos sarlóval való aratása.
Bizonyos találmányai fellelhetők egy másik, szintén illusztrációkkal
ellátott műben is, így azokat nem tekinthetjük Verancsics eredeti
ötleteinek.
Viszont akad a negyvenkilenc metszet között egy sor olyan is, melynek
korábbi ábrázolását nem ismerjük.
Ilyen a hidakra tett javaslatai közül például a "pons ferreus"
(vashíd), azaz a mai értelemben vett lánchíd. |
|
|
|
|
|
Lánchíd
|
Ő volt az első, aki malomkopárt (őrlőberendezést)
hajtatna egy vízkerékkel, valamint a kocsitest fémrugókon való ágyazását
is szintén Ő ajánlja elsőként.
Érdekes, hogy Verancsics ábrázol legkorábban - igaz, kézzel hajtott
- vasból készült hengermalmot is, melynek gőzhajtású változata 250
év múlva Magyarországon oly nagy szerepet vitt az ipari forradalom
idején.
Mint öntudatos feltaláló, aki tisztában van találmányainak eredetiségével
és hasznosságával, életművét igyekezett jogi oltalom alá helyezni
és az illetéktelen felhasználóktól megvédeni.
Ennek érdekében Toszkána, Firenze és Siena hercegétől kiváltságlevelet
szerzett, mely szerint a szerző írásos felhatalmazása nélkül tilos
a könyvet 15 éven belül újranyomtatni és terjeszteni, 30 éven belül
pedig a könyvben szereplő új gépeket gyártani és felhasználni.
A mai magyar szabadalmi jog csak 20 évre teszi lehetővé a találmányok
oltalmát - igaz, Verancsics Faustus idejében a technika még nem fejlődött
olyan rohamos léptekkel, mint manapság.
A Machinae Novae legfőbb jelentősége, hogy a XVII. század közepének
teljes műszaki- szellemi világára, a technika fejlettségi szintjére
lehet belőle következtetni.
Emellett pedig egy sokoldalú, zseniális feltalálót ismerhetünk meg
művein keresztül - bár a források hiányos volta miatt nem dönthető
el egyértelműen, hogy az egyes megoldásoknak volt-e előzménye, és
ha igen, milyen mértékben fejlesztette azt tovább Fausztusz.
A bevezetőben a kortársak meg nem értésétől tartó feltaláló szólal
meg:
"Tisztában vagyok azzal, hogy a többség, aki látta, sőt ... csodálatra
méltónak ítélte ezeket a gépeket, később leszólja majd és közönségeseknek
tartja őket."
A szerző mégsem sajnálta a munkát és költséget alkotásainak leírására,
közzétételére; célja, mint kifejti:
"...hogy átnyújthassam azon keveseknek, akik megbecsülik".
A gépek, készülékek, szerkezetek széles skálája vonul fel előttünk
a könyv lapjain, többségük ábra és rövid leírás formájában.
Találkozunk azonban olyan találmánnyal is, amelyről szerkezeti rajz
és leírás nem készült, például a velencei díszkutak, melyeknek csak
a külsejét ismerhetjük meg, működésükről nem kapunk felvilágosítást.
Verancsics Fausztusz templomterveiből - amelyek egyike szülővárosa
templomának átépítésére, a másik "az eszményi templom"-ra
vonatkozik - az tűnik ki, hogy a szerző tehetséges és egyéni művészi
elképzelésekkel rendelkező építész is volt, aki a barokk díszítőelemeket
nem a máshol megszokott módon alkalmazta.
Gépei, szerkezetei között szerepelnek órák, darálók, malmok, sajtolók,
hidak, hajók, szivattyúk, fűrészek, szállítóeszközök, sőt ejtőernyő
is. |
|
|
|
|
|
Hordszék
|
Több szellemes ötletet is bemutat könyvében, mint például a kötélfonógépet,
a metszetek készítésére szolgáló nyomóhengert, a teherhordást könnyítő
kerekes szerkezeteket, a rugós kocsit és a kerékre szerelhető féket.
Végezetül - látványos volta miatt - "a tejgazdaság öszvérét"
érdemes megemlíteni, melyet a fenti ábrán láthatunk. Szegény állat
megadóan cipeli a két oldalára erősített díszes hordszékben ülő
utasait, bár Verancsics leírása szerint a teljes teher könnyebb,
mint a hagyományos gyaloghintó maga.
A nyitott fülkék az időjárás viszontagságai ellen bőrrel befedhetők.
Az urakat követő öszvér egész konyhafelszerelést és hordozható tűzhelyet
szállít.
Verancsics Faustus a humanizmus és reneszánsz korszakának kiemelkedő,
sokoldalú tudósa és politikusa volt.
Az ötnyelvű szótáron, a logikai munkán és találmányait tartalmazó
könyvén kívül foglalkozott etikával, írt keresztény erkölcstant
és politikai tízparancsolatot a katolikus fejedelmek számára, valamint
több művében foglalkozott a katolikus egyház állapotával, a katolikus
hit ápolásával a török megszállás alatt.
Halála körülményeiről nem sokat tudunk, de érezhette, hogy nem sok
ideje van hátra, mert legfontosabb műveit közvetlenül halála előtt
kiadta. Szülőhelye közelében, Prvic szigetén temették el, végakarata
szerint koporsójába helyezve még kéziratban levő művét, a Dalmácia
történetét.
Verancsics Faustust három nemzet is magáénak vallja: a horvátok
származásának okán, az olaszok, mivel hosszú ideig élt Velencében
és Rómában és műveit is ott adta ki; de mi, magyarok is érezhetjük
honfitársunknak, hiszen családja magyar nemességet kapott, tanulmányait
Pozsonyban kezdte, valamint magas egyházi és világi méltóságokat
töltött be nálunk.
Az akkori magyar szellemi élettel való szoros kapcsolatát mutatja,
hogy barátai közé tartozott Pázmány Péter.
Többfelé tartozását jól jelképezi ötnyelvű szótára.
Bármiféle "kisajátítási szándék" nélkül is jogosan lehetünk
büszkék rá, mint az azóta hazánkban tevékenykedő számos híres feltaláló
egyik ősére.
|
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
