Született :
1551
Sibenik

Elhunyt :
1617 január 20-án
Velence
Fontosabb évfordulói:
1561 Magyarországra kerül
1571 Megnõsül
1576 Veszprémi várkapitány lesz
1576 Velencébe költözik
1598 Csanádi püspökké nevezik ki.
   
Mint öntudatos feltaláló, aki tisztában van találmányainak eredetiségével és hasznosságával, életmûvét igyekezett jogi oltalom alá helyezni és az illetéktelen felhasználóktól megvédeni.

Ennek érdekében Toszkána, Firenze és Siena hercegétõl kiváltságlevelet szerzett.
Egyéb találmányai - érdemei

 

A Machinae Novae (Új gépek) címû könyvében olyan újfajta technikák használatát és elterjesztését javasolja, melyekkel utazásai során találkozott.
Ezek közé tartozik például a malomszita gépesítése vagy a gabonának kaszával, és nem a szokásos sarlóval való aratása.
Bizonyos találmányai fellelhetõk egy másik, szintén illusztrációkkal ellátott mûben is, így azokat nem tekinthetjük Verancsics eredeti ötleteinek.
Viszont akad a negyvenkilenc metszet között egy sor olyan is, melynek korábbi ábrázolását nem ismerjük.
Ilyen a hidakra tett javaslatai közül például a "pons ferreus" (vashíd), azaz a mai értelemben vett lánchíd.

 

Lánchíd

Õ volt az elsõ, aki malomkopárt (õrlõberendezést) hajtatna egy vízkerékkel, valamint a kocsitest fémrugókon való ágyazását is szintén Õ ajánlja elsõként.
Érdekes, hogy Verancsics ábrázol legkorábban - igaz, kézzel hajtott - vasból készült hengermalmot is, melynek gõzhajtású változata 250 év múlva Magyarországon oly nagy szerepet vitt az ipari forradalom idején.

Mint öntudatos feltaláló, aki tisztában van találmányainak eredetiségével és hasznosságával, életmûvét igyekezett jogi oltalom alá helyezni és az illetéktelen felhasználóktól megvédeni.
Ennek érdekében Toszkána, Firenze és Siena hercegétõl kiváltságlevelet szerzett, mely szerint a szerzõ írásos felhatalmazása nélkül tilos a könyvet 15 éven belül újranyomtatni és terjeszteni, 30 éven belül pedig a könyvben szereplõ új gépeket gyártani és felhasználni.
A mai magyar szabadalmi jog csak 20 évre teszi lehetõvé a találmányok oltalmát - igaz, Verancsics Faustus idejében a technika még nem fejlõdött olyan rohamos léptekkel, mint manapság.

A Machinae Novae legfõbb jelentõsége, hogy a XVII. század közepének teljes mûszaki- szellemi világára, a technika fejlettségi szintjére lehet belõle következtetni.
Emellett pedig egy sokoldalú, zseniális feltalálót ismerhetünk meg mûvein keresztül - bár a források hiányos volta miatt nem dönthetõ el egyértelmûen, hogy az egyes megoldásoknak volt-e elõzménye, és ha igen, milyen mértékben fejlesztette azt tovább Fausztusz.
A bevezetõben a kortársak meg nem értésétõl tartó feltaláló szólal meg:

"Tisztában vagyok azzal, hogy a többség, aki látta, sõt ... csodálatra méltónak ítélte ezeket a gépeket, késõbb leszólja majd és közönségeseknek tartja õket."

A szerzõ mégsem sajnálta a munkát és költséget alkotásainak leírására, közzétételére; célja, mint kifejti:

"...hogy átnyújthassam azon keveseknek, akik megbecsülik".

A gépek, készülékek, szerkezetek széles skálája vonul fel elõttünk a könyv lapjain, többségük ábra és rövid leírás formájában.
Találkozunk azonban olyan találmánnyal is, amelyrõl szerkezeti rajz és leírás nem készült, például a velencei díszkutak, melyeknek csak a külsejét ismerhetjük meg, mûködésükrõl nem kapunk felvilágosítást.
Verancsics Fausztusz templomterveibõl - amelyek egyike szülõvárosa templomának átépítésére, a másik "az eszményi templom"-ra vonatkozik - az tûnik ki, hogy a szerzõ tehetséges és egyéni mûvészi elképzelésekkel rendelkezõ építész is volt, aki a barokk díszítõelemeket nem a máshol megszokott módon alkalmazta.
Gépei, szerkezetei között szerepelnek órák, darálók, malmok, sajtolók, hidak, hajók, szivattyúk, fûrészek, szállítóeszközök, sõt ejtõernyõ is.

 

Hordszék

Több szellemes ötletet is bemutat könyvében, mint például a kötélfonógépet, a metszetek készítésére szolgáló nyomóhengert, a teherhordást könnyítõ kerekes szerkezeteket, a rugós kocsit és a kerékre szerelhetõ féket.

Végezetül - látványos volta miatt - "a tejgazdaság öszvérét" érdemes megemlíteni, melyet a fenti ábrán láthatunk. Szegény állat megadóan cipeli a két oldalára erõsített díszes hordszékben ülõ utasait, bár Verancsics leírása szerint a teljes teher könnyebb, mint a hagyományos gyaloghintó maga.
A nyitott fülkék az idõjárás viszontagságai ellen bõrrel befedhetõk.
Az urakat követõ öszvér egész konyhafelszerelést és hordozható tûzhelyet szállít.

Verancsics Faustus a humanizmus és reneszánsz korszakának kiemelkedõ, sokoldalú tudósa és politikusa volt.
Az ötnyelvû szótáron, a logikai munkán és találmányait tartalmazó könyvén kívül foglalkozott etikával, írt keresztény erkölcstant és politikai tízparancsolatot a katolikus fejedelmek számára, valamint több mûvében foglalkozott a katolikus egyház állapotával, a katolikus hit ápolásával a török megszállás alatt.

Halála körülményeirõl nem sokat tudunk, de érezhette, hogy nem sok ideje van hátra, mert legfontosabb mûveit közvetlenül halála elõtt kiadta. Szülõhelye közelében, Prvic szigetén temették el, végakarata szerint koporsójába helyezve még kéziratban levõ mûvét, a Dalmácia történetét.
Verancsics Faustust három nemzet is magáénak vallja: a horvátok származásának okán, az olaszok, mivel hosszú ideig élt Velencében és Rómában és mûveit is ott adta ki; de mi, magyarok is érezhetjük honfitársunknak, hiszen családja magyar nemességet kapott, tanulmányait Pozsonyban kezdte, valamint magas egyházi és világi méltóságokat töltött be nálunk.

Az akkori magyar szellemi élettel való szoros kapcsolatát mutatja, hogy barátai közé tartozott Pázmány Péter.
Többfelé tartozását jól jelképezi ötnyelvû szótára.
Bármiféle "kisajátítási szándék" nélkül is jogosan lehetünk büszkék rá, mint az azóta hazánkban tevékenykedõ számos híres feltaláló egyik õsére.
1. Tûzóra
2. Szélmalom
3. Szélturbina
4. Vízimalom
5. Taposómalom
6. Sajtoló
7. Búzamosó
8. Libegõ
9. Ejtõernyõ
10. Markológép
11. Egyéb
 
 
Kapcsolódó linkjeink:
Leonardo Da Vinci

© 2003








Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!


Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera

Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
Verancsics Fausztusz indexlap tetejére
Verancsics Fausztusz index