|
"... talán nem értékelik eléggé, hogy a reaktort nem tapasztalatok
és kísérletek alapján tervezték, hanem elméletileg. Olyan volt ez,
mintha az emberek nem ismerték volna a kereket, és valaki az elsõ
kerék megtervezésével együtt az elsõ vonatot is megtervezi..."
Teller
Ede
|
| |
| 1902- |
november 17-én született
Budapesten. A VII. kerületben a Király utca 76. számú házon emléktábla
hirdeti születése helyét. |
| 1915- |
ben a fasori evangélikus gimnáziumba
íratták. |
| 1920- |
ban az érettségi megszerzését
követõen megkezdte tanulmányait a budapesti Mûegyetem vegyészmérnöki
szakán. |
| 1921- |
másodévtõl apai indíttatásra
a Berlini Mûegyetemen folytatta tanulmányait, az úgynevezett Technische
Hochschule diákjaként. |
| 1925- |
ben megkapta az egyetemi vegyészmérnöki
diplomát. A
Molekulák képzõdése és szétesése címû disszertációját Polányi
Mihály professzor vezetése mellett készítette el, és eredményeit
mesterével együtt publikálta a Zeitschrift für Physik-ben. |
| 1925- |
Visszatért Budapestre, hogy
a következõ két évben apja újpesti bõrgyárában dolgozzék mérnökként,
bár továbbra sem adja fel eredeti elképzeléseit a fizikusi pályát
illetõen. Titkon állandó olvasója lett a német Zeitschrift für Physik
címû újságnak, amely segítségével itthonról nyomon tudta követni a
nagyvilágban zajló tudományos élet legfrissebb fejleményeit. |
| 1926- |
ismét Németországba megy,
ugyanis Berlinben egy fizikus állást ajánlottak fel neki, az ottani
mûegyetem új elméleti fizikai tanárának asszisztense lesz.
1926 - 1927 között dolgozott itt. |
| 1927- |
1928 között a Göttingai Egyetem
tanára (késõbb professzora) lett. Az egyetemen együtt dolgozott Neumann
Jánossal is, valamint
David Hilbert-el,
aki ekkor a matematika legnagyobb élõ alakjának számított. |
| 1929- |
Felismerte a tér-idõ szimmetria
szerepét a kvantummechanikában. |
| 1930- |
ban visszatért Berlinbe a
berlini Technische Hochschule-ba, ahol meghívott elõadóként dolgozott
1933-ig, mint vendégprofesszor.
Ez idõtájt írta meg Csoportelmélet
és annak alkalmazása az atomszínképek kvantummechanikájára címû könyvét.
A legenda szerint a csoportelméletet egy esõs vasárnap délután tanulta
meg iskoláskori barátjától, Neumann Jánostól. Wigner felismerte a
csoportelmélet jelentõségét a természet szimmetriáinak leírásában.
Folyamatos ellentámadások érték írásával kapcsolatban, amelyek többek
között Einstein, Gruppenpest, Schrödinger-tõl származtak kételyeiket
kifejezve a csoportelmélet értelmével, hatásosságával kapcsolatban. |
| 1930- |
és 1933 között idejét részben
Princetonban, részben Berlinben, részben Budapesten töltötte.
A Princetoni Egyetem-en 1930 októberétõl elõadóként dolgozott.
Budapesttel a fõ kapcsolatot Ortvay Rudolf, az elméleti fizika professzora
jelentette, aki rendszeresen meghívta Wignert, hogy tartson elõadást
a kvantummechanikáról. Gyakran leveleztek egymással - magyarul. |
| 1931- |
és 1935 között már félállású
professzorként dolgozott a Princetoni Egyetemen. |
| 1931- |
ben jelent meg a világ több
nyelvére lefordítva egyik fõ mûve a "Csoportelmélet
és annak alkalmazása az atomszínképek kvantummechanikájára". |
| 1933- |
ban végleg Amerikába költözött
a náci Németországból elüldöztetve.
Még ugyanebben az évben felismerte az atomokban rejlõ magerõk rövid
hatótávolságát.
Frederick Seitz-cel megkonstruálták a fémes nátrium alapállapoti hullámfüggvényét
- ez volt az új kvantummechanika elsõ egzakt szilárdtest-fizikai eredménye.
|
| 1934- |
Szilárd Leó neutronok felhasználásával
elõidézhetõ láncreakció ötletét jónak tartotta és közösen kidolgozták
az elmélet lényegét. |
| 1935- |
1936-os tanévben már vendégprofesszorként
dolgozott a Princetoni Egyetemen. |
| 1936- |
ban a Princetoni Egyetem nem
hosszabbította meg szerzõdését, amely súlyos egzisztenciális és önértékelésbeli
sokkot okozott neki. |
| 1936- |
1938 között - Madisonban,
a Wisconsini Egyetemen lett fizikus professzor. Új munkahelyén nagyon
jól érezte magát: "Wisconsinban értettem meg, hogy Princetonban
boldogtalan voltam. Jót tettek velem, hogy kidobtak. Wisconsinban
tanultam meg szeretni Amerikát, ott lettem amerikai." |
| 1936- |
december 23-án vette feleségül
a Wisconsin-ban megismert Amelia Zipora Frank fizikushallgatót, aki
akkor 30 éves volt, míg Wigner Jenõ 34.
Feleségét azonban 9 hónap után, súlyos öröklött szívbetegsége miatt
elvesztette.
Amelia 1937. augusztus 16-án halt meg, így gyermekük sem lett. |
| 1937- |
január 8-án kapta meg az
amerikai állampolgárságot. |
| 1937- |
ben felismerte a magerõk töltésfüggetlen
voltát, a neutronok rezonáns befogódását az atommagok energiaszintjein
és az atommagok héjszerkezetérõl árulkodó mágikus számokat. |
| 1938- |
ban visszatért Princetonba,
így könnyebb volt feledni családi tragédiáját.
1971 nyaráig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott Princetonban, az egyetem
matematika-fizika professzoraként. |
| 1939- |
július 16-án Wigner és Szilárd
felkereste Einsteint, és levelet írtak a belga királynõnek, hogy megakadályozzák
a Belga-Kongóban levõ uránkincs német kézbe kerülését. Végül Szilárd
nem vállalta a kézbesítés kockázatát, mivel tartott attól, hogy a
levél esetleg a német elhárítás kezébe kerül.
Augusztus 2-án, Szilárd
Leó, Teller
Ede és Wigner Jenõ gyõzte meg ismét Albert
Einsteint, hogy írjon Franklin D. Roosevelt elnöknek. A híres
levélben
Einstein az atombomba haladéktalan kifejlesztését javasolta. |
| 1941- |
Õ volt a világ elsõ atomreaktorának
elméleti számítója és tervezõje. Wigner tervezte valamint építette
az elsõ vízhûtéses atomreaktorokat, majd a reaktorok biztonsága érdekében
õ ajánlotta, hogy a neutronok lassítására szintén vizet alkalmazzanak.
Ma ezen az elven mûködik a világ atomerõmûveinek 90%-a. |
| 1941- |
június 4-én feleségül vette
Mary Annette Wheeler fizikus professzort, akivel annak rák okozta
haláláig, 1977. november 8-áig élt együtt. |
| 1942- |
tavaszától 1945 nyaráig a
Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriumában, a Manhattan-programban
dolgozott. Itt Wigner munkája meghatározó jelentõségûnek bizonyult,
ugyanis Õ tervezte a hanfordi reaktorokat, amelyek plutóniumot termeltek
az atombombához.
Az önfenntartó láncreakció 1942. december 2-án megvalósult. |
| 1946- |
1947-ig Oak Ridge-ben, a Clinton
Vegyimûvek kutatási és fejlesztési igazgatójaként atomreaktorok tervezésében
és elõállításában vett részt. 37 szabadalma kellõen bizonyítja aktivitását
e téren, ezért Õt tekintik a világ elsõ reaktormérnökének. |
| 1949- |
ben kidolgozza a Bariontöltés-megmaradási
elvét. |
| 1950- |
ben több hónapot dolgozott
a DuPont tanácsadójaként a "Savannah River" nehézvízmoderált
trícium- és plutóniumtermelõ reaktorok tervezésén. |
| 1960- |
Megkapta az Egyesült Nemzetek
"Atom a békéért" díjat az elsõ, vízzel hûtött teljesítményreaktorok
megtervezéséért. |
| 1963- |
tól a polgári védelem Harbor
Project-jének volt az igazgatója, így próbált küzdeni a "megelõzõ
csapás" és a "kölcsönösen biztosított elpusztítás"
(Mutually Assured Destruction = "MAD") õrült stratégiája
ellen. |
| 1963- |
ban Nobel-díjat kapott a szimmetriaelvek
szerepének felismeréséért a kvantummechanikában. |
| 1971- |
ben nyugdíjba vonult, de ezután
is vállalt elõadássorozatokat és szemináriumokat különbözõ USA-beli
és más egyetemeken. Magyarországra is többször hazalátogatott az 1970-80-as
években. |
| 1976- |
augusztusában jött haza az
Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására. A kvantummechanika értelmezési
problémái témáról tartott elõadást.
Ekkor már nagyon foglalkoztatta a kvantummechanikai mérés valószínûségi
értelmezése, vagyis az emberi értelem és a valóság összjátéka.
Látogatásának emlékére Balatonfüreden a tóparton emlékfát ültetett. |
| 1977- |
Következõ látogatása alkalmával
az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagjává választotta.
Elõadását a Természettörvények és kezdõállapotok-ról tartotta. |
| 1979- |
december 29-én elveszített
második feleségét is.
Az akkor 77 éves Wigner Jenõ elvette Eileen Claire Pattont, egy jóbarátja
özvegyét. |
| 1983- |
ban hazalátogatva felkereste
a Paksi Atomerõmûvet is. |
| 1987- |
ben megkapta az ELTE tiszteletbeli
doktori címét, és a Parlamentben átvette a Magyar Köztársaság Zászlórendjét. |
| 1988- |
ban a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteletbeli tagjává választotta. |
| 1995- |
újév napján halt meg a "világ
elsõ reaktormérnöke". |
