Született :
1902 november 17-én
Budapest

Elhunyt :
1995 január 1-én
Princeton

Fontosabb évfordulói:
1917- Áttért az evangélikus vallásra
1926- Magyarország elhagyása
1927- Göttingában Szilárd Leóval
1933- Amerikába érkezése
1937- megkapja az amerikai állampolgárságot
   
Wigner a szimmetriát tartotta
a világ egyik legfontosabb szabályszerûségének,
a törvények törvényének.

Egy kivétellel:

"Hogy fiúnak születni szerencsésebb-e vagy leánynak? A férfi a szerencsésebb, hiszen õ csókolhatja meg a leányt!"
Szimmetriaelvek

 

Ha az ember a jelenségek leírására háromdimenziós koordinátarendszert használ, és annak kezdõpontját néhány centiméterrel eltolja, az új vonatkoztatási rendszerben is ugyanazok a matematikai és fizikai képletek használhatók. Érzékeink eltolási szimmetriát, forgásszimmetriát, transzlációs szimmetriát, idõeltolási szimmetriát észlelnek, emiatt agyunk egy 3+1 dimenziós tér-idõben történõ tájékozódást szokta meg. Akkor hogyan lehet, hogy az atomok és az elektronok valódi világa végtelen dimenziós sokaságot alkot? Wigner arra a következtetésre jutott, hogy Dirac, Heisenberg és Neumann végtelen dimenziós állapotterében szigorúan (egzaktul) érvényes szimmetriák mutatkoznak, nevezetesen:

- háromdimenziós koordinátarendszerünk kezdõpontjának áthelyezése;

- a koordinátatengelyek elforgatása három dimenzióban három irányba;

- áttérés másik koordinátarendszerre, amely állandó sebességgel úszik a 3-dimenziós térben;

- az idõkezdõpont tetszõleges megválasztása.

A természeti állapotok eme végtelen dimenziós állapottérben érvényes szimmetriáit 3+1 dimenziós tér-idõben képzeljük magunk elé. Belõlük 10 szigorú megmaradási törvény következik: a lendület-vektor, a perdület-vektor, a tömegközéppont sebesség-vektor és az energia megmaradása. Az emberi érzékelés és az emberi gondolkodás viszont lassú az atomi jelenségekhez képest. Az ember a világban történõ eligazodáshoz ezekre a nem hirtelen változó (megmaradó) mennyiségekre figyel, ezért fejlesztette ki az emberi agy (amely végtelen dimenziót amúgy sem tudna elképzelni) a háromdimenziós tér koncepcióját. Hogy agyunk valahogy összefüggéseket találjon a tapasztalatok között, megalkotta még az (idõtlenül távolba ható) erõ és a gyorsulás fogalmát. Ma ezeknek csupán közelítõleges tájékoztató értékük van az atomhoz képest nagy és lomha jelenségek körében. A valóságot jelentõ végtelen dimenziós állapottér és az agyunkban elképzelt elõre-hátra, jobbra-balra, fel-le mutató háromdimenziós koordinátarendszer (pszichológiai) kapcsolatának kiderítése legfõképp Wigner Jenõ érdeme.

 

Alfred Nobel díj

Egy vasárnapi sétájukon Wigner megtanulta barátjától, Neumann Jánostól a csoportelméletet, és felismerte annak jelentõségét a természet szimmetriáinak leírásában. Az 1920-as években Wigner Neumannal együtt hat tanulmányt írt a kvantumelmélet szimmetria-elveirõl. A fentebb említett szimmetria-transzformációk matematikai csoportot alkotnak, mert két szimmetria-transzformáció egymás után végrehajtva ismét szimmetria-transzformációt ad. A csoportok szabatos algebrát követnek. Ez a felismerés képessé tette Wigner Jenõt, hogy nem csupán atomi és molekuláris energiaszintekre, hanem a köztük bekövetkezõ kvantumátmenetek kiválasztási szabályaira is pontosan (számszerûen) érvényes képleteket adjon meg.

1963-ban Nobel-díjat kapott a szimmetriaelvek szerepének felismeréséért a kvantummechanikában.
1. A világ elsõ atomreaktora
2. Csoportelmélet
3. Szimmetriaelvek
 
 
Kapcsolódó linkjeink:
Szilárd Leó
Teller Ede
Neumann János

© 2003








Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!


Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera

Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
Szilárd Leó indexlap tetejére
Wigner Jenõ index