Világhíres Feltalálóink

Polányi Mihály
(1891-1976) kémikus, fizikus, szociológus, tudományfilozófus

Budapesten született 1891. március 12-én. A budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát (1913). Az I. világháborúban katonaorvosként szolgált, majd 1917-ben kémiából doktorált. Karlsruhéban folytatta fizikai és kémiai kutatásait, fontos tanulmányokat tett közzé a termodinamika és az abszorpció tárgykörében, az elõbbivel Einstein figyelmét is felkeltette.
Róla nevezték el az abszorpciós potenciál kiszámítására használatos képletet. Berlinbe költözött, és ott a növényi rostok röntgendiffrakciós vizsgálatával foglalkozva új kísérleti módszert dolgozott ki.
Témái közé tartozott a kristálynövesztés és a kristályok mechanikai tulajdonságainak vizsgálata. Alapvetõ eredményeket ért el a reakciókinetikában, például a biomolekuláris folyamatok mechanizmusának kutatásában.
Wigner Jenõ témavezetõje volt az asszociációs és disszociációs reakciók, kvantumelméleti megfontolásokat felvetõ munkájában.

Angliába települt, és 1933-ban a manchesteri Victoria Egyetemen a fizikai kémia tanszék élére került. Kiemelkedõek a reakcióhõ és reakciósebesség összefüggésére és az átmeneti állapot elméletére vonatkozó eredményei. Az Egyesült Izzó kutatóival részt vett a kripton nagyüzemi elõállításához vezetõ kísérletekben. Ekkoriban kezdett közgazdasági, szociológiai és politikai kérdésekkel is foglalkozni. 1948-tól tíz éven át a szociológia professzora volt, 1958-tól az oxfordi Merton College-ban tudományfilozófiával foglalkozott. Egyik sok vitát kavart elmélete a tudósközösségek mûködését írja le. Az utóbbi években számos tudományfilozófiai munkája magyarul is megjelent.

1976. február 22-én hunyt el Northhamptonban, Nagy-Britanniában.

Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!

Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera