|
".....Gyermeki fantáziámat különösen a
Hold izgatta. Késõ estig játszottam az udvaron és megigézve néztem,
miként húz el a Hold a templomtorony mögött....."
Bay
Zoltán
|
| |
| 1900- |
július 24-én született a
Békés megyei Gyulaváriban. |
| 1906- |
1910 között elemi iskolai
tanulmányait szülõfalujában,
a Gyulavári Református Felekezeti Fiúiskolában végzi. |
| 1910- |
elveszti édesapját. |
| 1910- |
1918 között testvéreivel együtt
a híres Debreceni Református Kollégium diákja volt, ahol az iratok
tanúsága szerint "a középiskolai tanfolyamot elvégezte és pedig
az I-VIII. osztályt a debreceni református fõgimnáziumban"; az
érettségi vizsgákon 1918. június 27-én jelesen megfelelt. |
| 1918- |
A budapesti Báró Eötvös József
kollégium tagja lesz, tanulmányait a Királyi Magyar Pázmány Péter
Tudományegyetem bölcsészeti karán végzi fizika - matematika szakon.
Tanárjelöltként a Trefort utcai mintagimnáziumban tanít. |
| 1923- |
Középiskolai tanári oklevelet
kap. Január 1-tõl az Elméleti Fizikai Tanszék díjas gyakornoka. |
| 1926- |
ban fizikai doktorátust tett.
Április 15-én leteszi szigorlatát az elméleti és kísérleti természettanból,
mint fõtárgyból, valamint matematikából és kozmographiából mint melléktárgyakból
"summa cum laude" jelzéssel, és mint végzett bölcsészettan
hallgató a bölcsészettudományok doktorává avatják. Disszertációját
"Az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéhez."
címmel írja - ezzel kétéves ösztöndíjat nyer a berlini Collegium Hungaricumba.
Magyar ösztöndíja lejártával professzora egy német ösztöndíjra terjeszti
fel. Ezután a Not-Gemeinschaft der deutschen Wissenschaften ösztöndíjasa
lesz. |
| 1926- |
szeptember 1-tõl az Elméleti
Fizikai Tanszék tanársegéde. |
| 1926- |
1930 között a berlini kutatóévek
következnek. |
| 1926- |
1927-ben a Physikalisch-Technische
Reichsanstalt-ban, Gehrcke professzor laboratóriumában dolgozik. Itt
foglalkozik a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új, nagyenergiájú
ultraibolya fényforrás kifejlesztésével. Werner Steinerrel együtt
szerkesztenek ibolyántúli sugárforrást, a Bay-Steiner lámpát. |
| 1927- |
1930 között a berlini egyetem
Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein mellett. Itt végzett
kísérletével bizonyította be elõször spektroszkópiai úton, hogy az
aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. |
| 1929- |
ben Berlinben bebizonyította,
hogy a kémiai reakciókban keletkezõ nascens nitrogén annak köszönheti
különleges kémiai aktivitását, hogy az nem molekuláris, hanem atomos
nitrogén. |
| 1930- |
február 1-én kinevezték a
szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszékének oktatójává.
Oktatói tevékenységén kívül a nagyfeszültségû gázkisülésekkel foglalkozott. |
| 1930- |
szeptember 2-án a szegedi
egyetem Elméleti Fizikai Tanszékén egyetemi tanár lett. |
| 1932- |
Házasságot köt. Felesége,
Lázár Ilona nagypolgári családból származik. |
| 1934- |
április 4-én megszületik leánya,
Márta, három gyermeke közül az egyedüliként Magyarországon. |
| 1935- |
július 1-tõl egyetemi nyilvános
rendes tanár.
Elõadást tart a "Részecskeszámlálás és koincidencia mérés"
címmel. |
| 1935- |
"A magyar királyi vallás
és közoktatásügyi miniszter kinevezte a szegedi Középiskolai Tanárvizsgáló
Bizottság tagjai közé az 1935/ 36 tanévtol kezdodo öt év tartamára
a természettanra." |
| 1936- |
Budapestre költözik. |
| 1936- |
szeptember 15. Aschner Lipót
a TUNGSRAM vezérigazgatójának felkérésére, az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának
vezetõje lesz.
A kísérleteit ezután a budapesti Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti
Mûszaki Egyetemen folytatta.
E labornak a többivel ellentétben rendkívüli elõnyei voltak, ugyanis
az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Bay számos
szabadalmat jelentett be a labor vezetõjeként:
- nagyfeszültségû gázcsövek
- fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése
- elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom
- rádió-vevõkészülékek áramköreinek kifejlesztése
- deciméteres rádióhullámú technika
|
| 1936- |
novemberében a Pázmány Péter
Tudományegyetem magántanárrá nevezi ki az Atomfizika tárgykörébõl. |
| 1937- |
ben a Magyar Tudományos Akadémia
levelezõ tagjai sorába választották. |
| 1938- |
április 11. Akadémiai székfoglaló
beszédet tart az Elektronsokszorozó, mint elektronszámlálóról. |
| 1938- |
1948 között a BME-n
létesített Atomfizikai Tanszék vezetõje.
Még ebben az évben itt szervezi meg az elsõ magyarországi Atomfizika
tanszéket a Tungsram támogatásával.
De emellett folytatta kísérletsorozatát, melynek eredménye:
- Õ kezdeményezte az elsõ gyorsítóberendezés építését Magyarországon.
- elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló
- ultrarövid hullámhosszú rádióadó- és vevõcsövek kifejlesztése
- elsõ radarkapcsolat létrehozása a Holddal. |
| 1944- |
A Bay-csoport 55 cm hullámhosszon
dolgozó radarberendezést fejlesztett ki és helyezett üzembe Budapest
légvédelmére.
A világháború miatt a kísérleteket csak két évvel késõbb tudja befejezni. |
| 1944- |
ben Szent-Györgyi
Albertet kitûnõ angol kapcsolataira építve a Kállay-kormány
Isztambulba küldi. A titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország
háborúból való kiugrásának az elõkészítése volt.
Bay Zoltán segítségével vált lehetõvé mûszakilag a titkos rádióhíd
mûködése Budapest és London között. |
| 1944- |
szeptember 1-én az Egyesült
Izzó igazgatósága kinevezi az részvénytársaság vezérigazgatójává. |
| 1945- |
Elsõ házassága felbomlik. |
| 1945- |
május 30-án az Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja. |
| 1945- |
szeptember 6-án a Szent-Györgyi
Albert elnöklete alatt szervezõdött Természettudományi Akadémia alelnöke. |
| 1946- |
február 6-án sikeres
Föld-Hold radar kísérletet hajt végre.
Még ugyanezen év elején elkezdik a Napvisszhang-kísérleteket, megalapozva
ezzel a radarcsillagászat alapjait. |
| 1946- |
1948 között a MTA Matematikai
és Természettudományi osztályának vezetõje, Magyar Elektrotechnikai
Egyesület elnöke. |
| 1946- |
november 18. Akadémiai székfoglaló
beszédet tart a sikeres holdradar-kísérletrõl a "Mikrohullámok
visszaverõdése a Holdról" címmel. |
| 1947- |
ben külföldi kapcsolatai és
hírneve révén megpróbálja újra felfrissíteni a TUNGSRAM régi nagymúltú
partereivel a kapcsolatot, azonban ezt a tervét az akkori politikai
helyzet miatt nem tudta megvalósítani. |
| 1947- |
Újból megházasodik, felesége
Herczegh Júlia erdélyi testnevelés tanárnõ, akivel 45 évig - haláláig
- boldog házasságban él.
Még ebben az évben kitüntetik a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével. |
| 1948- |
májusában külföldre távozik.
A bécsi Collegium Hungaricumban várja be családját. |
| 1948- |
július 3. Salzburgban megszületik
ifjabb Bay Zoltán. |
| 1948- |
1955 között a George Washington
Egyetem kísérleti fizika professzora.
Itt Neumann
Jánossal folytat eszmecserét a számítógépek fejlesztésérõl, valamint
a gyorskoincidencia-kísérletekkel kezdett foglalkozni.
Ezen kívül
Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai problémákkal is foglalkozott. |
| 1949- |
Megszületik második leánya,
Júlia Lilla. |
| 1955- |
1972-ig az Egyesült Államok
Nemzeti Szabványügyi Hivatalának munkatársaként kezd el foglalkozni
a méter új definíciójával
a fénysebesség alapján. |
| 1962- |
nyarán vendégkutató a Szent-Györgyi
Albert Izomkutató Intézetben (Massachusetts, Woods Hole). |
| 1972- |
A lézerfény frekvenciájának
és a mikrohullámú generátor frekvenciájának összekapcsolásával megalkotja
a "fényre szabott métert". |
| 1972- |
Nyugdíjba vonul, kutatómunkáját
emeritus professzorként folytatja az American University-n. |
| 1973- |
októberében elõször látogat
haza Magyarországra, Szent-Györgyi Albert társaságában. |
| 1974- |
Japán - a tokiói egyetemen
bemutatja új mértékrendszerét. |
| 1975- |
ben részt vesz az Eötvös
Loránd Fizikai társulat debreceni vándorgyûlésén. |
| 1976- |
Részt vesz a holdradar kísérletének
harmincéves évfordulójára rendezett magyarországi megemlékezésen. |
| 1977- |
Részt vesz az Eötvös Loránd
Fizikai társulat egri vándorgyûlésén. |
| 1978- |
július 15. Az Edinburghi Egyetem
a tudományok tiszteletbeli doktora címmel tünteti ki. |
| 1980- |
június 11-én John A. White-tal
közösen elnyeri a Franklin Institute Boyden-díját. Bebizonyították,
hogy a fénysebesség az ûrben független a fény rezgésszámától. |
| 1981- |
május 5. Az MTA tiszteletbeli
tagjává választják. |
| 1981- |
május 20-án tartotta akadémiai
székfoglalóját "A radarcsillagászat és a speciális relativitáselmélet"
címmel, mely az új
méterrõl szólt.
Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes
idõ-hosszúság standard bevezetéséért. |
| 1981- |
május 27. Az Eötvös Loránd
Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja lesz. |
| 1982- |
Szakmai elõadássorozatot
tart Torontóban. |
| 1983- |
októbere. A Méter Definíció
Tanácsadó Bizottság (CCDM) Párizsban a CGPM 17. ülésszakán elõterjeszti
Bay javaslatát, amit el is fogadnak. Magyarországon az új méter definícióját
az 1991. évi 45. Törvényben rögzítették, október 9-én. |
| 1986- |
A Magyar Mûszaki Világtalálkozó
díszvendége és plenáris elõadója. |
| 1989- |
rehabilitálták, helyreállították
tagságának folytonosságát, újra az Akadémia rendes tagja lett. |
| 1990- |
július 24-én Gyula város tiszteletbeli
polgárává választja.
Ugyanezen évben díszdoktorává választja a debreceni Tudományegyetem.
|
| 1990- |
Majd ugyanebben az évben átveszi
Göncz Árpádtól a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét. |
| 1991- |
<td valign="top" align="left" class="vhm"
