Született :
1893 szeptember 16-án
Budapest
Elhunyt :
1986 október 22-én
Woods Hole (USA) |
| Fontosabb évfordulói:
|
|
|
| 1947 |
Amerikába távozik |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi
ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetélét
(C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928).
Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melybôl nagyobb
mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat.
Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10
liter présnedvbôl 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elô.
1932-ben Szent-Györgyi - és tôle függetlenül J. Tillmans - a hexuronsavat
azonosította a C-vitaminnal.
|
|
| 
"A sport nemcsak testnevelés, hanem a
léleknek is az egyik legerõteljesebb nevelõeszköze.
A sport a test útján nyitja meg a lelket."
Szent-Györgyi
Albert
|
| |
| 1893- |
szeptember 16-án született
Budapesten. |
| 1917- |
ben orvosi oklevelet szerez
a Budapesti Tudományegyetemen.
Ezután sebesüléséig katonaorvosként tevékenykedett at I. világháborúban.
|
| 1917- |
Egy szándékos karlövést vétve
önmagán, visszahívják a frontról.
Ez követõen orvosi diplomát szerez a budapesti egyetemen,
majd tanulmányait a biokémia területén folytatja Németországban és
Hollandiában.
Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott
tanulmányokat a biológia, az éllettan, a gyógyszertan, a bakteriológia,
majd a fizikai-kémia terén. |
| 1927- |
ben és 1929-ben a Cambridge-i
Egyetemen dolgozott. |
| 1928- |
ban a rochesteri Mayo Alapítványnál
helyezkedett el. |
| 1931- |
tõl 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem
orvosi vegyészeti intézetének professzora. |
| 1935- |
A Magyar Tudományos Akadémia
levelezõ tagja. |
| 1937- |
ben élettani-orvosi Nobel-díjat
kap a C-vitaminnal kapcsolatos
kutatásaiért "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin
és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".
Az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülõhazájában érdemli ki e magas
kitüntetést. |
| 1938- |
A Magyar Tudományos Akadémia
rendes tagja lett. |
| 1940- |
1941-es tanévben Szent-Györgyi
Albert volt a szegedi tudományegyetem rektora, ahol az izommozgás
biokémiájával kezdett el foglalkozni. Szakmai berkekben általános
a felfogás, hogy Szent-Györgyi ezen a téren is a Nobel-díjjal értékelt
munkájával egyenértékû eredményeket ért el, melyek közül a legjelentõsebbnek
a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárását tekintik.
Székfoglalójában a következõket mondta:
"Az egyetem egyik legfõbb feladata és kötelessége a kutatás,
új igazságok keresése. Ezért az egyetemnek át kell hatva lennie az
igazságok szeretetétõl, s falai között meg kell õriznie a teljes szellemi
szabadság levegõjét, mely nélkül minden kultúra elsorvad." |
| 1944- |
március 19-i német megszálláskor
kénytelen illegalitásba vonulni. Hitler személyesen ad parancsot az
elfogatására, s a Gestapo mindent elkövet kézre kerítésének érdekében,
ugyanis a második világháború végjátékában kémregénybe illõ cselekmények
szereplõjévé válik. Szent-Györgyi Albertet kitûnõ angol kapcsolataira
építve a Kállay-kormány Isztambulba küldi. A titkos diplomáciai küldetés
célja Magyarország háborúból való kiugrásának az elõkészítése volt.
A terv megvalósításához segítséget kap Bay
Zoltántól (Szent-Györgyi Albertet Bay Zoltán segítette a kvantumbiológia
kifejlesztésében), a korszak másik híres magyar tudósától, aki mûszakilag
lehetõvé tette titkos rádióhíd mûködését Budapest és London között.
Szent-Györgyi a tárgyalásokat lefolytatja, a kiugrási kísérlet mégis
meghiúsul, a németek viszont tudomást szereznek Szent-Györgyi útjáról.
|
| 1945- |
és 1947 között a Budapesti
Tudományegyetem orvosi karának biokémia professzora volt. Az izommûködés
biokémiájának szentelte kutatásait. Az izomban felfedezett egy fehérjét,
melyet aktinnak nevezett el, és kimutatta, hogy - egy másik izomfehérjével,
a miozinnal társítva - ez a fehérje felelõs az izom összehúzódásáért,
továbbá, hogy az összehúzódáshoz szükséges energia közvetlen forrása
az adenozin-trifoszfát (ATP) nevû vegyület. |
| 1947- |
végén elhagyta az országot,
és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962
között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai
laboratóriumának igazgatója.
Itt a sejtosztódást kiváltó tényezõkkel, és ennek nyomán a rák keletkezésének
okával kapcsolatos kutatásokat irányította. |
| 1962- |
és 1971 között a Darthmouth-i
Egyetem professzora volt. |
| 1970- |
Tudósi tekintélyét is latba
veti, amikor az értelmetlen vietnami háború ellen emeli fel szavát,
igen keményen bírálva az amerikai kományi. A "The Crazy Ape"
(Az õrült majom) címû könyvében írta le a tudományról, valamint
az ember földi túlélésének kilátásairól szóló kritikai, pesszimista
hangú eszmefuttatásait, mely máig a legjelentõsebb háborúellenes
írások közé tartozik.
|
| 1986- |
október 22-én halt meg Woods
Hall-ban. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
