Született :
1899 szeptember 29-én
Budapest
Elhunyt :
1985 november 24-én
Buenos Aires |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1939 |
Párizsba
távozik, majd Argentinába |
|
|
| 1943 |
Az elsõ
golyóstollak legyártása |
|
|
|
|
| |
|
|
Argentínában olyan nagy tiszteletet
vívott ki magának, hogy az argentín feltalálók napját az Õ születésnapján,
szeptember 29-én ünneplik.
A golyóstollal szinte azonosult a neve (angolul biro-pen, franciául
biron).
|
|
| Automatikus sebességváltó autókhoz |
|
|
Kanyargós életpályája kezdetén az orvosi egyetem hallgatója volt,
tanulmányait azonban nem fejezte be. Rendkívül széles érdeklõdési
körû személyiség volt. Ma akár a végletek emberének is nevezhetnénk:
egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, késõbb vámügyekkel foglalkozó
hivatalnokként tevékenykedett, de nem állt messze tõle az autóversenyzés
sem. S ha már erre a területre is elmerészkedett, kidolgozott egy
automatikus sebességváltót, amely iránt a General Motors mutatott
nagy érdeklõdést.
Bíró egyszer vásárolt egy vörös Bugatti-t, melyben a tengelykapcsolós
mechanizmusú sebességváltóval való kapcsolást túl nehézkesnek találta.
Ekkor kezdett el elmélkedni a sebességváltás egy automatikus megoldásán.
Egy évnyi kísérletezés után megépítette és szabadalmaztatta automata
sebességváltómûvét.
A tömeggyártáshoz azonban nem rendelkezett elegendõ tõkével, így arra
az elhatározásra jutott, hogy eladja a szabadalmi jogot. A General
Motors egy német leányvállalata kérte arra, hogy mutassa be találmányát
Berlinben. Hogy mûve megbízhatóságát növelje, Bíró beépítette azt
saját, 350-CC típusú motorbiciklijébe, melyet az Autóklub-nál rendeltetésszerû
felszerelésnek nyilváníttatott. Így indult neki az 1000 km-es útnak
Berlinbe egy utasával, aki az oldalkocsiban foglalt helyet. Hegyen-völgyön
át végül is minden probléma nélkül megérkeztek. Berlinben négy sikeres
tesztvezetést hajtott végre. A General Motors mérnökei megegyeztek
vele, hogy minden eladott darab után fél %-ot kap a nyereségbõl, és
további havi 200 amerikai dollárt öt éven keresztül. Ez utóbbi egy
darabig igen jómódú életet biztosított számára, azonban a liszensz
jogdíja soha nem került kifizetésre, mivel a gyár a terveket nem felhasználásra,
hanem a konkurencia kiiktatása céljából vásárolta meg, így azok egy
iktatószekrény mélyére kerültek.
Alkotói kedvét azonban a kudarc nem vette el, 1930-ban olyan mosógépet
népszerûsített, amelyhez közönséges konyhai tûzhely szolgáltatta
az energiát.
Eredményesen foglalkozott festészettel és szobrászattal is, ezeket
a készségeket késõbb feltalálói tevékenységének gyakorlásakor is kamatoztatta. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
