Született :
1813 január 27-én
Fiume
Elhunyt :
1875 január 11-én
Torrigia |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1864 |
találmánya
megvalósításáért társult Robert
Whitehead hajógyárossal |
|
|
| 1869 |
találmányáért
magyar nemesi címet kapott |
|
|
|
|
| |
|
|
Hadihajókon használatos, víz alatt
járó robbanólöveg, mely eltérõen a vízalatti aknáktól, nem ütközés
folytán hat, hanem beállítás folytán ott megy végbe a hatása, ahová
irányítják.
|
|
| Torpedó |
|
|
Apja tengerészkapitány volt, így Luppis
is fiatalon az osztrák-magyar haditengerészethez került, ahol fregattkapitány
lett. Itt fogalmazódott meg benne az önjáró torpedó ötlete, s el is
készítette elsõ, kezdetleges modelljét.
Tulajdonképpen egy hajtószerkezettel ellátott kis csónak volt, amelyet,
hogy vízen maradjon, kétoldalt parafa lemezekkel erõsítettek meg.
Az orrában gyújtókészülék, a csónaktestben robbanótöltet volt. A szerkezetet
sûrített levegõvel meghajtott hajócsavar mozgatta elõre, kormányzására
két, egymás mellé szerelt, a partról zsinórokkal mozgatott kormánylapát
szolgált. Célba ütközéskor robbant. Luppis akkoriban még "sikló
védõ"-nek nevezte a szerkezetet.
A hadügyminisztérium nem ismerte fel a találmány jelentõségét, ezért
Luppis 1864-ben Robert Whitehead angol származású hajógyárossal társult,
s a fiumei üzemben 1866-ra elkészült az elsõ haltorpedó.
A hajtóerõt egy 25 atmoszféra nyomásra feltöltött légtartály szolgáltatta.
Két fontos alkatrészét, a giroszkópot (pörgettyût) és váltótolattyút,
valamint az expandáló levegõ megfagyását gátló fûtõberendezést és
a vele egybeépített vízpárologtatót is magyarok találták fel: az elõbbit
Obry Lajos, az utóbbit Gesztessy János. A sûrített levegõ elõmelegítése
számottevõen fokozta a teljesítményt. A két, ellentétesen forgó hajócsavar
az oldalirányú kitérést volt hivatva kiküszöbölni. 1866 december 20-án
mutatták be az akkor már torpedónak hívott szerkezetet a Hadügyminisztériumnak. |
|
|
|
|
|
Torpedó
|
| Az osztrák-magyar Hadügyminisztérium
a következõ esztendõben megvásárolta a találmányt. Whitehead tisztában
volt a torpedóban rejlõ kereskedelmi lehetõségekkel, s megtartotta
azon jogait, hogy más országokkal is üzleteljen, s attól kezdve minden
energiáját a találmány kifejlesztésének szentelte. Egy új szerzõdést
kötött Lupissal, mely alapján teljes körû felügyeleti jogot kapott
minden jövõbeni eladás felett. Az elkövetkezõ két évben tovább fejlesztették
találmányukat, s alkalmassá tették felszíni, víz alatti, késõbb pedig
repülõgéprõl való indításra is. Whiteheadnek sikerült kifejlesztenie
egy újszerû mélységtartó szerkezetet, ami nagyban hozzájárult a torpedó
megtervezéséhez, s mellyel megalapozta jövõbeni sikereit.
|
|
|
|
|
|
Torpedó teszt
|
Sorozatgyártását 1868-ban kezdték meg. Anglia, Németország, Olaszország,
Franciaország, Japán és Oroszország nagyobb mennyiséget vásárolt az
új fegyverbõl, így a fiumei torpedógyár gyorsan fejlõdött.
A Luppis-Whitehead-féle torpedó elsõ harcszerû bevetésére a perui
polgárháborúban került sor, 1877. május 29-én. Tömeges alkalmazása
az 1904-es orosz-japán háború tengeri harcaiban kezdõdött.
Luppis találmányáért 1869-ben magyar nemesi címet kapott.
1875-ben hunyt el Milánóban, s ami igazán szomorúvá teszi halálát
az az a tény, hogy hagyta elvenni találmányát, amit élete végéig sajátjának
tekintett. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
