Született :
1895 november 10-én
Páka
Elhunyt :
1979 szeptember 4-én
Budapest |
Fontosabb évfordulói: |
|
1948 |
Kossuth-díjat
kap |
|
|
1958 |
A Magyar
Televízió 100 kérdés címû mûsorának fõszerkesztõje volt. |
|
1964 |
Tata városa
díszpolgárává választották |
|
|
|
|
Örök álma volt, hogy tudományos játékszobákat
létesíthessen, és 1995 õszén be is teljesült álma, megnyitották
a Csodák Palotáját!
|
|
Csodák Palotája |
Boros Dezsõ
a Budapest Science Center Alapítvány
kuratóriumának elnöke
|
A természettudományok - s azokon belül is elsõsorban a fizika -
felejthetetlen, legendás hírû népszerûsítõje Öveges József volt.
A professzor úr által a Magyar Televízióban bemutatott kísérleteket
hétrõl-hétre várta az ország, és napokig beszédtéma volt az átlag
televízió-nézõk körében is egy-egy tanulságos demonstráció. Öveges
József sokszor álmodott arról, hogy lesz majd Magyarországon egy
olyan intézmény, ahol a látogatók a "világ érdekes" jelenségei
közül nagyon sokkal közvetlen kapcsolatba kerülhetnek, kedvükre
kísérletezhetnek, s "megérinthetik a tudományt". Elõkészítõ
tárgyalások voltak az ELFT vezetõivel az MTESZ akkori székházában.
A tervet meghiúsította, hogy a TV elfoglalta a Szabadság téri épületet.
Öveges József ezt a képzeletbeli házat a CSODÁK PALOTÁJÁNAK nevezte.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak - személy szerint a fiatalon
elhunyt Ferenczi György fõtitkárnak - és a Rubik Nemzetközi Alapítványnak
köszönhetõ, hogy az övegesi gondolat 1992-ben majd 1993-ban újjáéledt
és útjára indult. A fenti intézmények a Budapest Science Center
Alapítvány (BSCA) létrehozásával az OMFB kezdeti támogatásával megteremtették
a majdani Csodák Palotájának alapjait.
A BSCA 1994-ben a Budapesti Mûszaki Egyetemen illetve a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetemen indította útjára a magyarországi
science centert, a Csodák Palotáját. A mindössze két hétig nyitva
tartó kiállítást húszezren látták, pedig mindössze 400 négyzetméter
volt a kiállítási terület az egyetemek auláiban. Az ELFT elnökségében
lelkesen üdvözölték azt a tényt, hogy sorban állnak az emberek a
"fizikáért".
1995 õszén a Pasaréti úti teniszcsarnokban már 1000 négyzetméteren,
sokkal több eszközt kiállítva, hat hétig volt látogatható - még
mindig csak ideiglenesen - a Csodák Palotája. A több mint 125 000
látogató mindenkit meggyõzött arról, hogy szükség van Magyarországon
egy ilyen intézményre. A kiállítást az ELFT továbbra is igen aktívan
segítette.
1996. a millecentenárium éve. Talán ez is közrejátszott abban, hogy
komoly segítõtársai akadtak a gondolat újraindítóinak. A Soros alapítvány,
az OMFB, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium a KOMA és Rubik
Ernõ jelentõs támogatása segített abban, hogy saját ingatlanban, végleges
helyen nyithatta meg állandó kiállítását szeptember 27-én Közép-Kelet-Európa
elsõ science múzeuma. A kiállításon több, mint száz eszköz látható,
s többször vendég utazó kiállítások is helyet kapnak. Kipróbálható
a négyszögletû kerekû autó, a varázsszõnyeg (amely a légpárnás elven
mûködik), megtapasztalhatjuk a fakírágyat, longitudinális, illetve
transzverzális hullámokat indíthatunk az óriás rugón, elámulhatunk
azon, hogy a tapadó súrlódási erõ az egészen meredek lejtõn is képes
megakadályozni a vállalkozó szellemû gyerekek lecsúszását az úgynevezett
tapadófalról. Korcsolya nélkül is megcsinálhatjuk a piruettet, de
ha kedvünk tartja, hatalmas méretû szappanhártyát is elõállíthatunk
és tanulmányozhatjuk a minimálfelületeket is. Ha pedig muzsikálni
szeretnénk, kedvünkre játszhatunk a zenélõ padlón.
Miért fontos (szerintünk) a Csodák Palotája?
Manapság a természettudományos mûveltség, gondolkodás értéke csökkenni
látszik. Az egyetemeken egyre kisebb érdeklõdés mutatkozik a természettudományos
pályák iránt. Az iskolákban a pénz- és idõhiány miatt kevés a lehetõség
a kísérletezésre, ami pedig nélkülözhetetlen a természettudományos
érdeklõdés felkeltéséhez és fenntartásához. Ezt a hiányt igyekszünk
pótolni olyan kiállítások szervezésével, amelyek a jelenségeket szokatlan,
látványos formában mutatják. Alapelvünk a játszva tanítás. A Csodák
Palotájában a látogatók a demonstrációs eszközöket saját maguk mûködtethetik,
így a bemutatott jelenségeket nem a szokott módon, számokba, képletekbe
öntött formában ismerhetik meg, hanem élményszerûen. A természeti
törvényekrõl így nem pusztán egy könyv betûkkel, számokkal teleírt
lapjai, száraz tényei juthatnak eszükbe, hanem személyes élményeik
is.
Kiállításainkon nem egyszerûen ismereteket akarunk átadni, hanem azt
szeretnénk, hogy az ismeretek megszerzése örömöt is jelentsen
az ide látogatóknak, és az itt eltöltött idõszínvonalas
szórakozást is nyújtson számukra. Meggyõzõdésünk szerint a
Csodák Palotája meghatározó szerepet tölt be a tudományos ismeretterjesztésben.
A Csodák Palotája, Közép-Európa elsõ ilyen centruma
közhasznú társaságként, közhasznú feladatokat ellátva, de költségvetési
támogatás nélkül mûködik.
A Csodák Palotája eddigi rendezvényei
1. KREATIVITÁS 1994 - Az elso idoszaki kiállítás
2. Csodák Palotája 1995 - idoszaki kiállítás, 1995. szeptember
3. A Váci úti állandó kiállítóhely megnyitása - 1996 szeptember.
4. "Hétköznapi mágiák" - 1997 tavasza
5. "Illúziók" - 1997 osz
6. "Próbáld ki magad!" - 1998 osz
7. "Bolondos Tudomány" - 1999 osz
8. "Játék a javából" - 2000 osz
9. "Kísérletezz velünk!" - 2001 osz
10. "Ne higgy a szemednek!" - 2002 osz
11. "Hangolódj ránk!" - 2003 osz
Természetesen megtalálják régebbi kedvenceiket is: tartalmas szórakozást,
kézzel fogható tudományt kínálunk kicsiknek és nagyoknak Közép-Európa
mindmáig egyetlen állandó interaktív tudományos bemutatóján.
A rengeteg érdekes játék közül az alábbiakban bemutatunk párat:
1. Óriás pánsíp
2. Táncoló labda
3. Beszélõ világ
4. Videotelefon
5. Bermuda-henger
6. Makacs bõrönd
7. Lépegetõ rugó
8. Ingatár
9. "Alkotó" inga
10. Kerékpár teszt
11. Lenz-ágyú
12. Fogj kezet magaddal
13. Hûtlen árnyék
14. Interaktív görbetükör
15. Suttogó ballon
16. Hõfókuszáló parabolatükör
17. Suttogó tükör
18. Xilofon
A Csodák Palotájához hasonló intézményekkel a világ számos helyén
találkozhatunk, természettudományos játszóház néven. Ezek a fizikai,
a kémiai, a biológiai, a földtani stb. ismeretek játékos módon való
elsajátítását segítõ intézmények. A kikészített eszközökkel, mûködõ
modellekkel, mûszerekkel való tevékenység révén élményszerûen megtanulhatók
az alapvetõ természettudományos tények és összefüggések. A biológiai-élettani
megfigyelések tárgya maga a megfigyelõ (gyermek) is lehet. Számos
múzeum mûködtet ilyen játszóházat (pl. London, München, Salzburg,
New York, Chicago). Ilyen kezdeményezés van hazánkban a Természettudományi
Múzeumban. |
|
|
© 2003
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|