"Ahogy ma látom, kutatónak születtem.
Azt hiszem, a legtöbb gyerek kíváncsian kutakodó fejjel jön világra.
Talán azért lettem tudós, mert valamilyen értelemben gyermek tudtam
maradni."
Szilárd
Leó, 1960
|
|
1898- |
február 11-én született Budapesten.
|
1908- |
és 1916 között a Kemény Zsigmond
Reálgimnáziumba járt. |
1916- |
ban beíratkozott a Budapesti
Mûszaki Egyetemre, amelyet a világháború kitörése miatt félbe
kellett szakítania. |
1917- |
ben tüzértisztjelöltként vonul be a Monarchia hadseregébe, ahonnan
- megbetegedése miatt - még a háború befejezése elõtt leszerelik.
|
1919- |
A Tanácsköztársaság idején
a forradalmi ifjúsági mozgalomban propagálja közgazdasági reformeszméit,
ezért annak bukása után, 1919 decemberében emigrál. Elhagyja Magyarországot
és a berlini Mûegyetemen folytatja tanulmányait. |
1920- |
tól Berlinben Einstein,
Laue és Planck hatására a fizika szakot választja. |
1922- |
Doktori disszertációját Laue
(1914-ben kapott fizikai Nobel-díjat) irányításával a termodinamika
tárgykörében írja meg. |
1923- |
ban közremûködik Hermann
Mark röntgensugár-fénytörési kísérletében Berlinben, Vilmos Császár
Kutatóintézetben. |
1925- |
1933-ig a berlini Egyetemen
elõbb tanársegédi, majd magántanári minõségben tanított. |
1927- |
ben Einsteinnel közösen szabadalmaztatta
a mozgó alkatrész nélküli hûtõrendszert.
|
1929- |
ben lát napvilágot igen figyelemre
méltó dolgozata "Entrópiacsökkenés termodinamikai rendszerben
intelligens lény hatására" címmel, amelyben az entrópia és az
információ közötti kapcsolatot írja le. Ez a dolgozat tekinthetõ a
modern informatika kiindulópontjának. |
1929- |
ben a ciklotron-elv
szabadalmaztatása. |
1933- |
Hitler hatalomrajutását követõen
kényszerûségbõl elhagyva Németországot 2 évig a londoni St. Bertalan
Kórházban, mint kísérleti kutató nyert alkalmazást. Úgy gondolta,
biológiával kezd el foglalkozni, a sors azonban közbeszólt. |
1933- |
szeptember 11-én résztvesz
mint hallgató, Lord
Rutherford professzor (az atommag Nobel-díjas felfedezõjének)
elõadásán, aki az atommagban rejlõ hatalmas energiák gyakorlati felhasználását
nem látta megvalósíthatónak. |
1934- |
ben a neutronok
láncreakciójának és a kritikus
tömeg elvének felismerése és szabadalma. |
1934- |
Szilárd
és Chalmers kimutatták, hogy a két stabil izotóppal rendelkezõ
indiumot neutronokkal besugározva három különbözõ felezési idejû aktivitás
keletkezik. |
1935- |
tõl 1938-ig Oxfordban a Clarendon
Laboratórium dolgozott. |
1939- |
a hasadási
neutronok energiaspektruma. |
1939- |
augusztus 2-án Albert Einstein-el
közösen levelet
írt
F.D. Rooseveltnek, az Egyesült Államok elnökének, amelyben felhívták
figyelmét a meghasadásból kinyerhetõ energia avatatlan kezekbe kerülõ
alkalmazásának szõrnyûségeire. |
1939- |
1942 között a New York-i
Columbia Egyetem dolgozott. |
1942- |
december 2-án a chicagói
atommáglyában megvalósult az 1,0006 sokszorozású szabályozott, önfenntartó
nukleáris
láncreakció. |
1942- |
1946-ig a Chicagói Egyetem
Metallurgiai Laboratóriumában a Manhattan-terv fõfizikusa volt. |
1943- |
március 29-én kapta meg az
amerikai állampolgárságot. |
1945- |
Einsteinnel egy újabb levelet
fogalmaznak meg Roosevelt elnökhöz, amelyben határozottan ellenzik
az atomfegyverek emberek elleni bevetését, és találkozót egyeztetnek
le május 8-ára. Roosevelt azonban április 12-én váratlanul elhunyt.
A soron következõ elnökkel (Thruman) a találkozó idõpontját nem tudták
újra egyeztetni. |
1945- |
Szilárd megfogalmazott egy
tiltakozó petíciót és azt aláíratta a kor legjelentõsebb tudósaival,
de az amerikai kormányt nem sikerült megakadályozni az atombomba japánok
elleni bevetésében.
1945. augusztus 6-án bekövetkezett, amire számítani lehetett. Amerika
atombombát dobott Hirosima városára, majd három nappal késõbb Nagaszaki-ra.
|
1946- |
ban a Chicagói Egyetem biofizika
professzorává nevezték ki. |
1947- |
ben levelet
ír Sztálinnak. |
1955- |
május 17-én Szilárd és Fermi
megkapta az atomreaktor szabadalmi elismerését, amelyet tõlük az amerikai
kormány jelképes egy dollárért vásárolt meg. |
1959- |
õszén állapítják meg hólyagrákját.
Személyesen tervezi meg és irányítja saját sugárkezelését és felgyógyul
betegségébõl. |
1959- |
ben az atombomba
elsõ bevetése után Szilárd szenvedélyesen kiállt az atomenergia békés
alkalmazásai és a nukleáris fegyverek nemzetközi ellenõrzése mellett.
Megalapította az Élhetõ Világért Tanácsot. Szilárd 1959-ben megkapta
az "Atomok a békéért" díjat. |
1961- |
ben "The Voice of the
Dolphins and Other Stories" (A delfinek hangja és más történetek)
címmel jelent meg híres sci-fi novellája, amely a a földi élet elpusztíthatóságának
témájára épül. |
1964- |
ben, életének utolsó évében,
La Jollába költözött, ahol a Salk Intézetben kezdeményezett új kutatási
irányokat, melyeket sajnos már nem sikerült megvalósítania. |