|
A Hidrogénbomba atyja
"Bugyognak belõle az ötletek és a tréfák. Sok érdekes dologgal
foglalkozott a fizikában, de egyik témával sem sokáig. Úgy látszik,
a fizikát az élvezetért csinálja, nem a dicsõségért."
Freeman
Dyson
|
| |
| 1908- |
január 15-én született Budapesten.
|
| 1928- |
július 14-én Münchenben balesetett
szenvedett, leugrott egy mozgó villamosról és az levágta jobb lábfejét.
|
| 1929- |
1931 között a lipcsei egyetemen
dolgozott. |
| 1930- |
ban, 22 évesen a hidrogénmolekula-ion
gerjesztett állapotainak számításaiból írt disszertációjával doktorált. |
| 1931- |
ben a Göttingai egyetemen
kapott kutatói állást. |
| 1933- |
ban a zsidóüldözés miatt
elvesztette munkahelyét. |
| 1934- |
ben Dániába, Koppenhágába
távozik, ahol csatlakozik a Institute for Theoretical Physic-hez,
az atom titkának megfejtésén tevékenykedõ Niels Bohr vezette kutatócsapathoz. |
| 1934- |
1935-ben a londoni egyetemeken
volt kutató és elõadó. |
| 1934- |
még ugyanebben az évben feleségül
veszi Harkányi Augusztát. |
| 1934- |
Londonba költözött, ahol
Rockefeller-ösztöndíjat nyert. |
| 1935- |
G.
Gamow meghívására az Amerikai Egyesült Államokba utazik, ahol
a George Washington Egyetemen tanít elõadóként 1941-ig. |
| 1936- |
Gamow-val közösen dolgozzák
ki az atommag béta-bomlásának az impulzusmomentumra vontakozó szabályát
(BET) |
| 1938- |
ban a csillagok energiatermelését
Gamow és Teller közösen a magfúzióval, vagyis a termonukleáris reakcióval
magyarázzák. |
| 1939- |
ben közösen szerveznek konferenciát
és az erre meghívottként oda érkezõ Niels Bohrtól hallanak O. Hahn
Németországban elért eredményérõl, a maghasadásról.
Félelmét csak fokozta, amikor tudomására jutott, hogy a németországi
fejlesztések Heisenberg vezetésével zajlottak.
Roosevelt elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium
Bizottság, s ennek Szilárd és Wigner mellett Teller is tagja lett.
|
| 1939- |
augusztus 2-án részese lesz
az Albert Einstein
és Szilárd
Leó által F.D. Rooseveltnek írott levél
létrejöttében, amelyben felhívták figyelmét a meghasadás-ból kinyerhetõ
enegria avatatlan kezekbe kerülõ alkalmazásának szörnyûségeire. |
| 1941- |
1942 között a Columbia egyetemen
dolgozott. |
| 1942- |
ben csatlakozik a Manhattan
Project-en dolgozó tudóstársaihoz, miután Oppenheimer leállíttatja
Teller az atomok egyesítésére irányuló kutatásait, és bevonja az atommag
hasadásával ténykedõ társai közé. Céljuk az volt, hogy a Hitleri németország
elõtt fejlesszék ki az atombombát. |
| 1946- |
1952 között a Chicagoi Egyetem
fizikaprofesszora. |
| 1945- |
Hirosima megrendítette a Los
Alamos-i tudósok többségét, akik félbeszakították a hidrogénbomba
kifejlesztésére irányuló kutatásaikat. |
| 1949- |
ben a Szovjetunió végrehajtotta
elsõ kísérleti atomrobbantását.
Truman ezek után elrendeli a termonukleáris kutatások folytatását
és a hidrogénbomba kifejlesztését.
Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a kutatómunka. |
| 1949- |
1952-ben a Los Alamos-i Tudományos
Laboratórium igazgatóhelyettese és fizikaprofesszora. |
| 1951- |
májusában hajtották végre
az elsõ kísérleti atomrobbantást
a Csendes-óceán Enwitok szigetén a Los Alamosban létrehozott elsõ
robbanótöltettel a Greenhouse fedõnevû akcióban. |
| 1952- |
1953-ben a Kaliforniai Egyetem
Sugárzási laboratóriumának konzultánsa. |
| 1952- |
november 1-én volt az elsõ
kísérleti hidrogénbomba
robbantás. |
| 1953- |
1975-ig a Kalifornia Egyetem
sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora volt. |
| 1954- |
1958-ig a Lawrence Sugárzási
Laboratórium igazgatóhelyettese. |
| 1957- |
Joseph Priestley emlékdíjat
kap. |
| 1958- |
Albert Einstein-díjban részesül. |
| 1958- |
1960-ban a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgatója.
|
| 1962- |
december 2-án vette át a Fermi-díjat
Kennedy elnöktõl "a kémiai fizika és magfizika területén elért
eredmények, a termonukleáris kutatásban játszott vezetõszerep és a
nemzetbiztonságot erõsítõ erõfeszítéseinek elismeréseként. " |
| 1963- |
Robins-díjat kap. |
| 1963- |
1966-ban a Lawrence Sugárzási
Laboratórium tanszékvezetõje. |
| 1963- |
Ellenzi az 1963-as atomcsendegyezményt,
mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat. |
| '70- |
es években az amerikai kormány
nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. |
| 1975- |
Harvey-díjat veheti át. |
| 1975- |
ben nyugdíjba vonul. |
| 1975- |
a Hoover Intézet fõmunkatársa
lesz. |
| 1982- |
83-ban Õ javasolta Reagan
elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi
kezdeményezést, vagyis egy védekezõ rendszer kialakítását a szovjet
atomrakéták esetleges támadása ellen. |
| 1986- |
Sylvanus Thayer-díjat kap. |
| 1990- |
december-tõl a Magyar Tudományos
Akadémia tiszteletbeli tagja. |
| 1991- |
tõl a BME tiszteletbeli doktora. |
| 1994- |
április 23-én Teller Ede a
Magyar Köztársasági Érdemrendet vette át Göncz Árpád köztársasági
elnöktõl. |
| 1997- |
ben elsõként kapta meg a Magyarság
Hírnevéért kitüntetést. |
| 2001- |
elsõként neki ítélték oda
az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést. |
| 2002- |
ben elvállalta a Sapientia
Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli
elnöki tisztét. |
| 2003- |
július 23-án George W. Bush
amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki
Szabadság-érdemrendet adományozta neki. |
| 2003- |
szeptember 10-én életének
95. évében elhunyt Stanfordban, Kaliforniában. |
