Született :
1900 június 5-én
Budapest

Elhunyt :
1979 február 9-én
London

Fontosabb évfordulói :
 
1918 március 15-én behívják katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tér haza
 
1919 május 24-én evangélikus vallásra tér át.
 
1933 A náci hatalomátvétel után elhagyja Németországot és hazatér.
 
1934 Végleg Angliába települ.
 
1967 Nyugalomba vonul.
 
1974 Súlyos agyvérzést szenved.
 
   
"Nem félek a nyugdíjas kortól, mert egy új hobbit szereztem magamnak, írni társadalmi kérdésekről.

Most, hogy a jövőm nagyrészt már mögöttem van szenvedélyesen érdekel a jövő, amelyet sohasem látok majd, azonban remélem, hogy írásaim hozzájárulnak a síma átmenethez egy igazán új korszakba."
Holográfia
 
Az eljárás ötletét Gábor Dénes vetette fel és dolgozta ki 1947-ben.
Bár az elmélet jó volt, az első hologram elkészítésére csak 1961-ben kerülhetett sor, mert addig - a lézer megjelenéséig - nem állt rendelkezésre olyan fényforrás, amely az interferencia előállításához szükséges koherenciát biztosítani tudta volna.

Gábor Dénes munkáját 1971-ben Nobel-díjjal ismerték el.

A holográfia elve

 

1947-ben Rugbyben, Angliában dolgozott a British Thomson-Houston Company kísérleti laboratóriumában.
Szerencse, hogy a holográfia ötlete az elektronmikroszkópián keresztül jött, mert ha csak optikai holográfiára gondolt volna, a kutatási igazgató, L.J. Davies kifogásolhatta volna, hogy a BTH társaság elektronikai cég, és nem foglalkozik optikai kérdésekkel.
De mivel testvércégük, a Metropolitan Vickers készített elektronmikroszkópokat, Gábor engedélyt kapott néhány optikai kísérlet végrehajtására, amelyek alapjául szolgáltak a később, a holográfiában elért eredmények sikerében.

A holográfiáról

A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.
A hagyományos fényképezés során a tárgy képét lencserendszerrel képezzük le a film síkjára, és így a filmen a tárgyról kiinduló fény intenzitásának megfelelően az egyes pontokban feketedés jön létre.

Ennek az eljárásnak a során azonban - mivel a feketedés mértéke csak a fény erősségétől (vagyis amplitúdójától) függ, és független a fényhullám másik jellemzőjétől, a fázistól, minden információ, amit a fázis hordoz (s ami a hullám rezgésállapotára jellemző), elvész. A tárgynak minden egyes pontja ugyanabba a síkba képződik le, a kép kétdimenziós lesz.

A holográfia lényege éppen ennek a hiányosságnak a kiküszöbölése: a hologramon - voltaképpen egy sík lemezen - az intenzitás mellett a hullám fázisát is sikerül rögzíteni, így lehetségessé válik a teljes információ felvétele és tárolása. (Innen ered a holográfia elnevezés is: görögül a "holosz" teljest, a "grapho" pedig írást jelent.)

A hologram készítésekor a tárgyat koherens lézerfénnyel világítják meg, majd a visszaverődő fénnyalábot egy féligáteresztő tükör segítségével úgynevezett referencianyalábbá transzformálják.
A két sugár a fotólemezen találkozik, ahol interferencia képet, azaz hologramot hoznak létre.

A hologram felvételének és rekonstruálásának lényege tehát: megfelelő módon rögzítjük, illetve a rögzített interferenciakép segítségével újra létrehozzuk és továbbengedjük azt a hullámfrontot, amely a tárgyról kiindult. Ennek alapján könnyen magyarázhatók a hologramkép sajátos és szokatlan tulajdonságai.

Hologram

Mivel a valódi tárgyról kiinduló és a rekonstruált hullám megegyezik, azt ugyanúgy is látjuk. A látott kép háromdimenziós, érzékelhető a térbeli mélység, és lehetővé válik az oldal- és függoleges irányú rálátás is, a kép körbejárható. A hologramon a tárgy képe végtelen sok perspektívából van rögzítve, s ha a megfigyelő mozog, más és más perspektívát érzékel, amelyek folyamatosan mennek át egymásba, így az elrendezéstől függően lehetséges, hogy az egyik irányból takart vagy nem látható részlet valamelyik másik irányból nézve láthatóvá válik.

A hologramok mélységélessége igen nagy, csupán a fényforrás koherenciahossza szab határt neki, ezért ha a tárgy egyes részeinek mélysége eltérő, akkor a róluk kapott kép szemlélésekor is változtatni kell a szem fókusztávolságát. Mivel a hologram felvételekor nem használnak objektívet, nem történik a képnek a hagyományos értelemben vett leképezése, a tárgy minden egyes pontjából a hologram bármely pontjába érkezik információ.
Emiatt nincsenek olyan pontok, elemek a hologramon, amelyek emlékeztetnének az eredeti tárgy jellegzetes vonalaira, és ez az oka annak a meglepő tulajdonságnak, hogy a kettétört hologram is előállítja a tárgy teljes képét.
Ha ugyanis a hologram valamilyen módon megsérül (karcolás, folt, törés), csupán azok a perspektívák tűnnek el a képből, amelyeket a sérülés érintett, a többi megmarad.
Természetesen ez is információ- és intenzitásveszteséggel jár, és ha a hologramnak csak kis darabjával állítjuk elő a képet, a felbontóképesség is csökken.

A lézer megjelenése

Amikor a lézer 1961-ben elérhetővé vált, Leith és Upatnieks tudósok számára megadatott a gyakorlati lehetősége annak, hogy valódi, háromdimenziós hologramokat készítsenek.
Egy hologramban akár több kép is eltárolható
Leith és Upatnieks hamarosan 12 különböző képet tudott tárolni egyetlen emulzióban. Manapság több száz oldalnyi nyomtatott anyag tárolható azon a területen, ami közönséges fotográfiával csak egyre lenne elegendő.

A holográfia alkalmazási területei

A hologramok legelterjedtebb alkalmazási formájával, a biztonsági azonosító jelekkel mindenki találkozhat a kazettákon és CD-ken vagy az új papírpénzeken, bankkártyákon. Ezek az apró kis hologramok (szinte) hamisíthatatlanok, mert róluk tökéletes másolatot csak az eredeti hologram segítségével lehet készíteni.
Az apróbb-nagyobb dísztárgyként, művészeti alkotásokként forgalmazott hologramokon túl ma már tökéletesen hű, nagyméretű színes hologramokat, sőt színes holofilmeket is készítenek.
A hologramok felhasználási területe azonban – az információtárolás sajátságai miatt – jóval szélesebb, és a szoros értelemben vett háromdimenziós képrögzítésnél sokkal több lehetőséget nyújt.
Példaként ezek közül a lehetőségek közül ragadjunk ki néhányat:

- Ultragyors fényképezés
- Teljes rekonstrukció: 360°-os holografikus kép
- A rekonstruált hullám felhasználása referenciaként: a változással egyidejű vizsgálat
- Több hologram szuperpozíciója ugyanazon a lemezen
- Interferometria kettos expozícióval
- A holografikus filmezés lehetősége
- Holográfia az atomok világában
1. Aeroplan-körhinta
2. Tranziens jelenségek
3. 60 kV-os Oszcilloszkóp
4. Holográfia
5. Plazmalámpa
6. Egyéb találmányai
 
 
Kapcsolódó linkjeink:
Szilárd Leó

© 2003








Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!


Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera

Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
Gábor Dénes indexlap tetejére
Gábor Dénes index