Született :
1800 január 11-én
Szimő
Elhunyt :
1895 december 13-án
Győr |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1817 |
felvette
az Ányos névet |
|
|
| 1825 |
pappá
szentelik |
|
|
| 1868 |
királyi
tanácsosi címet kapott |
|
|
| 1879 |
a vaskorona-rend
lovagja lett. |
|
|
| |
|
|
Kémiai és fizikai szakszerkesztő abban
a bizottságban, mely a német-magyar műszaki szótárat állította össze.
Az optikai és hullámtani kísérletek időszaka az 1850-es évek
és az 1860-as évek első fele. Optikai rácsokat 1863-ig készített.
Nagyfeszültségű készülékei zömmel az 1860-70-es évekből származnak.
Legismertebb külföldi eredménye a villámfeszítő bemutatása volt
az 1873-as bécsi világkiállításon.
Szikrainduktorokkal szintén ebben az időben foglalkozott. Ekkor
dolgozta ki különleges induktor tekercselési eljárását is. Győri
nyugdíjas éveiben is főként a nagyfeszültségű eszközök szerkesztése
felé fordult figyelme.
|
|
| HULLÁMTAN, OPTIKA |
|
|
Ma, a fényvezetős távközlés korában értjük csak igazán meg annak
a jelentőségét, hogy Jedlik a geometriai optikán túllépve a fény
hullámtermészetével is komolyan foglalkozott, gyakorlati eredményeket
ért el. Az osztógép, az optikai rács készítésére szolgáló automata
eszköz megalkotása kapcsán elsősorban nem a mechanikai csúcsteljesítmény
előtt kell tisztelegnünk, bár ez is csodálatra méltó: Egy milliméternyi
távolságon csaknem háromezer rácsvonal egyenletes felvitele a mai
technikával sem kis teljesítmény. Azonban ezzel az eszközzel lehetett
vizsgálni azokat a fénytani jelenségeket, amelyek a mai üvegszálas
távközlés, a holografikus ábrázolások, háromdimenziós képek, a "virtuális
valóság" eszközrendszerének létrehozásához vezettek.
1814-ben Fraunhoffer felfedezte, hogy a hevített anyagok sajátos színtartományokban
bocsátanak ki fényt. Az így létrejött vonalak pontos elemzéséhez azonban
folytonos színképre is szükség volt. Ezt Newton óta a fehér fény prizma
segítségével való bontásával oldották meg. |
|
|
|
|
|
Színkép előállítása prizma segítségével
|
Élénkebb és szélesebb színképet kaptak
azonban az optikai rácsok (sűrűn elhelyezkedő nyílások rendszere)
segítségével. Jedlik 1832-ben vásárolt egy bécsi műszerésztől egy
egyszerű osztógépet, és néhány rácsot vonalazott is vele. Nem volt
azonban megelégedve a primitív szerkezettel (kézi beállítás és mozgatás,
kicsi csúszófelületek), ezért új gép szerkesztéséhez fogott. A munkára
három évtizedet áldozott, miközben a neki dolgozó műszerésszel megteremtették
a finommechanikai műszergyártást hazánkban is. Az 1840-es évek elején
külföldön megjelentek a milliméterenként 300-400 vonást tartalmazó
rácsok. A vonalak távolsága azonban nem volt elég egyforma, így nem
kaptak tökéletes színképet. Jedlik ezért nem a vonalak számának növelését
tűzte ki célként, hanem a karcolások közeinek egyenletességét. Az
évtized közepére már pontosan dolgozó gépe volt. Sok módosítás után
1860-ra elkészült az osztógép (pontosabban vonalazó-gépnek kellene
nevezni), ami ekkor már a dinamóval hajtva önműködően dolgozott. Jedlik
többféle rácstípust is készített: vonalas-, kereszt-, körkörös rácsokat.
A rácsok előállítása komoly kémiai ismereteket és sok kísérletezést
kívánt (az üveget bevonattal látták el, ezt karcolták, és a karcolt
felületet maratták), míg végül is Jedlik rátalált a legmegfelelőbb
anyagokra.
Rácsai hamar ismertté és keresetté váltak, mert élénkebb elhajlási
képet adtak, mint az egyébként kaphatók. Fő terjesztője egy párizsi
optikus, Duboscq volt (akitől hajdan Jedlik egy óraműves szabályozású
ívlámpát vett). A nála vásárolt rácsok Amerikába is eljutottak.
"Duboscq a Főtisztelendő úr vonalazott üvegeiből mentől többet
szeretne kapni, és azt állítja, hogy jó áron tudná eladni."
- érkezett Párizsból a levél. A Jedlik-rácsok pontosságukkal és
nagy fényerejükkel vívták ki a szakértők elismerését. A legjobban
keresett rácsok 162 rést tartalmaztak milliméterenként. A rések
hossza 75 mm, a rács szélessége pedig maximum 70 mm volt, vagyis
a rések száma elérhette a 12 ezret. Ezzel a ráccsal a színképnek
egymástól 0,000 000 0001 m-rel eltérő hullámhosszú vonalait már
meg lehetett különböztetni egymástól! Jedlik osztógépe rendkívül
finom mechanikai szerkezet volt, amely még abban is különbözött
a többiektől, hogy nem a gyémántcsúcsot mozgatta az üveglemezen,
hanem az üveglemezt mozgatta a gyémántcsúcs alatt. Egy-egy vonal
meghúzása kb. 10 másodpercig tartott, azután a tű felemelkedett,
s a gép a következő vonal végének megfelelő pontot tolta a tű alá.
Egyetlen rács elkészítése - 12 ezer vonal meghúzása - több napig
tartott. Nem csoda, hogy Jedlik villamdelejes motorját állította
be a gép meghajtására. A sokszorozás elve Jedliké, gyakorlata a
motoré volt.
Hogy Jedlik egy nagyobb tételt legyárthasson, 1863-ban meg akarta
tisztíttatni gépét. Egy vándormechanikus szét is szedte, majd a szertárban
talált értékes fémanyagok (platina, arany) egy részével eltűnt. Ez
annyira elvette az idos professzor kedvét, hogy a darabokban lévő
szerkezetet ládába tette. Csak rendtársa, Palatin Gergely rakta össze
a gépet jóval később. Hosszú fejlesztés után már 2093 vonalat tudott
egyetlen milliméterre karcolni. Ez már azon a határon van, amit az
üveg még átszakadás nélkül kibír.
Jedlik rácsaival még egy érdekes kísérletet végzett: létrehozta
a hősugarak interferenciáját.
Hogy a rácsokon létrejövő elhajlást magyarázni tudja, mechanikus rezgéskeltő
készülékeket szerkesztett, amelyekkel meg lehetett mutatni a hullámok
találkozásakor létrejövő állóhullám-képeket. Készülékeit eleinte súly
"hajtotta", majd elektromos rezgéskeltőket készített. |
|
|
|
Mechanikus rezgéskeltő
|
|
|
|
A hullámgépeket rajzoló szerkezettel egészítette ki. A részletes
elemzés érdekében olyan gépet is szerkesztett, amivel a mozgást
tetszés szerint le lehetett lassítani, figyelemmel lehetett kísérni.
Fogaskerekekkel és excenterekkel megoldotta két merőleges rezgés
összegezését (1872, Lissajous-görbe). Bonyolultabb rezgésképek felvételére
alkalmas gépet 1876-ban készített, amelyik két rezgés és egy haladó
mozgás eredőjét adta. A regisztrátumok tűvel karcolt kormozott üveglapok,
vagy tintarajzolatok voltak. Jedlik gyakorlati érzékét mutatja,
hogy felajánlotta a pénzverdének, tegyék rá a papírpénzekre ezeket
a mintázatokat a hamisíthatóság kivédésére. Akkor elvetették ötletét.
|
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngésző típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
